A kétszeres lengyel bajnok edző és a hétszeres magyar bajnok szakosztályvezető – a Farsang-testvérek története
2018. március 10. írta: thac

A kétszeres lengyel bajnok edző és a hétszeres magyar bajnok szakosztályvezető – a Farsang-testvérek története

 

Viszonylag gyakran előfordult a hazai futballtörténetben, hogy egy-egy testvérpár mindkét tagja az élvonalig jutott. Ritka viszont az a helyzet, amikor egy testvérpár élvonalbeli pályafutását követően szakvezetőként is az élvonalig jut, ráadásul igen komoly sikereket is elér, mint a szombathelyi születésű Farsang testvérek, Ferenc és Endre. Az idősebb testvér, Farsang Ferenc először külföldön, Lengyelországban lett sikeres, majd csak ezt követően bizonyított edzőként a magyar élvonalban, míg a fiatalabbik, Farsang Endre rövid edzői pályafutás után szakosztályvezetőként volt részese egy a mai napig páratlan élvonalbeli klubsikernek, az Újpesti Dózsa hétszeres bajnoki győzelmi sorozatának.  

 

Farsang Ferenc 1927-ben, öccse Endre 1929-ben született Szombathelyen. Mindketten a Szombathelyi FC (a későbbi Szombathelyi AK) csapatában ismerkedtek meg a labdarúgással, Ferenc 1943/44-ben, Endre az 1946/47-es szezonban lett a nagycsapat tagja. Mindketten védőjátékosok voltak, a másodosztályú SZAK erősségeinek számítottak. Ezzel együtt is váratlanul érte őket és családjukat egy fővárosi klub, az Újpesti TE megkeresése.

 

„Ketten fociztunk Szombathelyen az öcsémmel, az Újpestből lejött az egyik vezető, hogy a „kicsit” szeretnék igazolni.  Egyikünk sem volt otthon. A pályán engem hívtak „Kis Farsangnak” a termetem miatt, az anyámnak, akivel beszélt az újpesti megbízott, az öcsém volt az.  Akkoriban nem utaztak mindennap játékos után, az öcsém ment fel hát a Dózsához... Később kiderült, hogy valójában engem akartak igazolni, szintén hátvédként, de hát vele se jártak rosszul.” - mesélte a történetet Farsang Ferenc, az idősebb testvér.

Dolgozók Lapja, 1989.01.28

 

Farsang I Ferenc

 

A testvérek élettörténete ezen a ponton tehát kettéágazott. Endre a fővárosba költözött, Ferenc pedig a Szombathelyi Lokomotív hívását fogadta el, így 1949/50-ben mindkét Farsang-testvér élvonalbeli játékossá vált. Ferenc azonnal a Lokomotív alapemberévé vált, első két élvonalbeli szezonjában valamennyi bajnoki mérkőzésen pályára lépett. 1950 decemberében valamennyi Lokomotív-játékost a MÁV Szombathelyi Igazgatóságának állományába sorolták, a közgazdasági végzettséget szerzett Farsang Ferenc tiszti beosztásban az Igazgatóság főintézője lett.

 

farsang_ferenc_10.JPG

 Farsang I Ferenc

 

1952-ben a tatabányai vájárból karhatalmi vezetővé vált Kőrösi György hívására az akkor még másodosztályú, de már az élvonalba törekvő Tatabányai Bányász csapatába került. A sport mellett tudatosan megtartotta „civil” életét, foglalkozását is: Tatabányára kerülését követően a tatabányai X-es akna főkönyvelőjeként kezdett dolgozni. Négy évet töltött a TBSC-vel az NB2-ben; szinte kirobbanthatatlan volt a védelemből, alig néhány meccsen hiányzott a kezdőcsapatból. 1955-ben másodosztályú bajnok lett a Tatabánya, így Farsang a következő évtől újra az élvonalban folytathatta pályafutását. Ahogy egy későbbi írásban megfogalmazták róla: „a becsúszások mestere, a sportszerű életmód példaképe” volt. Hat szezont töltött az NB1-ben a bányászcsapatnál, ez alatt közel 100 mérkőzésen lépett pályára. (A Tatabánya színeiben az első- és a másodvonalban összesen 219 bajnoki mérkőzésen játszott.)

 

tbsc55.JPG

A Tatabányai Bányász 1955-ös másodosztályú bajnokcsapata, balról a nyolcadik a sorban Farsang Ferenc

 

Az 1960/61-es szezon végén hagyott fel az aktív labdarúgással, rögtön a TBSC ifjúsági csapatának edzője lett. 1963 januárjában feljebb lépett, a nyugdíjba vonuló Killermann Károlytól, Csili bácsitól átvette a tartalékcsapat irányítását, itt azonban már nem maradt sokáig.

A Haldex nevű lengyel-magyar közös vállalat Tatabányán működő magyarországi bázisüzeme révén szoros kapcsolat alakult ki a tatabányai és a lengyel bányaüzemek között. A lengyel bányászok „első számú”, legeredményesebb futballcsapatának ekkor az élvonalban szereplő Górnik Zabrze számított, amely 1957-ben, 1959-ben majd 1961-ben és 1962/63-ban is bajnoki címet szerzett. A Górnik edzői feladatainak ellátásával 1963 őszén szokatlan módon egy triót (Ewald Cebula, Feliks Karolek és Hubert Skolik) bíztak meg, a gyakorlatban az 1962/63-as edző, Cebula mellé vették a csapat két korábbi szakvezetőjét. Skolik 1957 és 1959 között három alkalommal volt a csapat vezetőedzője, három edzői időszaka között két magyar szakember, Opata Zoltán és Steiner János irányította a zabrzei klubot.

A lengyel bányászcsapat vezetősége eredménytelennek ítélte a triumvirátus működését, és a „bevált” magyar edzőktől remélt segítséget. A szoros vállalati kapcsolatok kihasználásával a Tatabányai Szénbányászati Tröszthöz, illetve annak csapatához, a Tatabányai Bányászhoz fordultak. A TBSC vezetése a tartalékcsapatnál dolgozó Farsangot jelölte ki a feladatra, aki 1964 elején ki is utazott Lengyelországba, és átvette a bajnokaspiráns irányítását.

Nem kis feladat volt ez, hiszen ha meggondoljuk, Farsang ekkor komoly edzői tapasztalattal még nem rendelkezett. Az egykori hátvédjátékos hamar fel is mérte, hogy technikailag nem sok újat tud mutatni a lengyel játékosoknak, így magyar elődeitől eltérően inkább a fizikai felkészítésre helyezte a hangsúlyt. A város körüli erdőkben együtt futott a csapattal, volt játékosai szerint kifejezetten versenyzett is velük, mintha nem is futballedző, hanem hosszútávfutó lett volna. A szokatlan módszer sikerre vezetett: a Górnik nem csak az 1963/64-es, de az 1964/65-ös bajnoki címet is megszerezte. 1963/64-ben hét, a következő évben öt ponttal előzték a második helyezett Zaglebie Sosnowiecet, illetve Szombierki Bytomot. Plusz siker volt, hogy a klub története során először a lengyel kupát is megszerezte.

Az 1965/66-os év is jól indult, két győzelem után azonban a csapat váratlanul vereséget szenvedett a Slask Wroclawtól, Farsang pedig úgy döntött, feláll a kispadról. Kétszeres lengyel bajnok és egyszeres lengyel kupagyőztes edzőként tért haza, és ismét a bányaüzem vezetésében helyezkedett el, a Gazdasági Iroda vezető könyvelője lett. A Górnikkal továbbra is kapcsolatban maradt, a csapat válogatott játékosai az ő edzésterve alapján készültek.

1967 nyarán a Komárom Megyei Labdarúgó Szövetség Fegyelmi Bizottságának vezetője, 1968-ban pedig a Komárom megyei ifjúsági válogatott szövetségi edzője lett. A következő évben az NB3-as Tatabányai Építők irányítását vállalta el, egy edzés közben azonban lábát törte, így ideiglenesen kénytelen volt átadni a csapat vezetését, majd a szezont követően már nem is maradt tovább – ismét Lengyelországot választotta. Állítólag a Lengyel Kommunista Párt főtitkára, a sosnowieci születésű Edward Gierek is közbenjárt abban, hogy a volt zabrzei sikeredző a Zaglebie Sosnowiec kispadjára kerüljön – egy másik magyart, Kemény Tibort váltva a pozícióban. Az első szezonban, 1970/71-ben a 7. helyen, 1971/72-ben viszont már a dobogó második fokán végzett csapatával. Az 1970/71-es lengyel kupa döntőjébe is bejutottak, ott azonban a Sosnowiec vereséget szenvedett edzője egykori klubjától, a már Szusza Ferenc által vezetett Górnik Zabrzétól.

 

zaglebie71.jpg

A Zaglebie Sosnowiec 1971/72-es csapata

Forrás: http://zaglebie.eu/1968-1978

 

1972 nyarán hazatért Magyarországra, és pályafutása során első alkalommal egy hazai élvonalbeli klub felnőttcsapatánál vállalt munkát, a Rába ETO vezetőedzője lett. Három évet töltött a győrieknél, ez alatt egy nyolcadik és egy kilencedik helyezés mellett 1973/74-ben egy bronzérmet is szerzett, ami az 1963-as váratlan bajnoki cím után akkor az ETO második legjobb bajnoki helyezésének számított.

 

eto73.PNG

A Rába ETO 1973/74-es csapata, az álló sor bal szélén Farsang Ferenc edző

Képes Sport, 1973/52.

 

1975 nyarán lejárt szerződését ennek ellenére sem hosszabbították meg, ő pedig a szép számban érkező hazai és külföldi ajánlatok ellenére úgy döntött, Győrben marad. A Rába Vagon és Gépgyár számviteli főosztályának ellenőre lett, társadalmi munkában pedig a Győr-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség munkatársa maradt. Nem sokáig volt kispad nélkül: Gunyhó Ferencnek súlyos balesete és műtétje miatt el kellett hagynia a Bábolna csapatát, a helyére pedig Farsang Ferencet kérte fel a klub vezetése. Mint annak idején Tatabányán, most is megtartotta civil állását is – naponta ingázott Győr és Bábolna között. 13 mérkőzésen irányította a Bábolnát, 1976 márciusában visszatért a felépült Gunyhó. Ekkortól a két szakember közösen irányította a csapat felkészülését, ez viszont nem bizonyult szerencsés megoldásnak. Farsang önálló időszakának mérlege 4 győzelem, 4 döntetlen és 5 vereség volt – csak viszonyításképpen, a Bábolna az év végi összesítésben 8 győzelem, 5 döntetlen és 25 vereség birtokában búcsúzott a másodosztálytól.

1978 nyarán ismét a Rába ETO-nál vállalt munkát, az utánpótlás csapatok munkájának felügyeletével és irányításával bízták meg, 1980-ban pedig az egykori győri legendát, Fehérvári Alfrédot váltva a másodosztályból a megyei bajnokságba kiesett Győri Dózsa kispadjára került. Az első évben sikeresen teljesítette az elvárást, és ezüstérmet szerezve feljutott csapatával az újonnan szervezett Területi bajnokságba, 1981/82-ben pedig a Bakony csoport harmadik helyére vezényelte a győri lila-fehéreket.

1989-ben vonult nyugdíjba a Rába Művektől. Győrben maradt, a Győr-Sopron megyei LSZ edzőbizottságának vezetője, a szövetség elnökségi tagja volt, ő irányította a Testnevelési Főiskola helyi továbbképzéseit. 73 éves korában, 2000. augusztus 8-án hunyt el.

 

Farsang II Endre

 

Endre, a fiatalabbik testvér élvonalbeli pályafutása nem indult ilyen zökkenőmentesen. Mellette szóljon, hogy az Újpestben (majd Dózsában) Szűcs Sándor, Laborcz, Balogh II, Halasi, Herédi szerepelt a védelemben, mellettük az epizódszerep is óriási eredmény volt a 20 éves játékos számára. Nőtlen játékosként az újpesti Aradi utcában kapott lakást, ugyanabban a házban, ahol Nagymarosi, Balogh I, Balogh II, Fejes, Tóth Mihály és Szigeti is lakott. 1949. november 6-án az Előre ellen debütált az első osztályban, az első évadban hét alkalommal szavazott neki bizalmat Ember József edző. Opata Zoltán alatt sem sikerült az első csapatba verekednie magát, 1952 őszére azonban sikerült stabilizálnia helyét a védelem baloldalán. 

 

fe_1949.JPG

Kispest – Újpest mérkőzés 1949-ben, Farsang Endre fedezi Károlyi kapust, a háttérben Gyulai

Labdarúgás, 1973/8.

 

A következő évben még ki-kimaradt a kezdőcsapatból, 1954-re azonban egyértelműen ő lett a Dózsa balhátvédje, Rajna és Várhidi védőtársa. Közben elvégezte a rendőrakadémiát, 1950-ben 11 játékostársával együtt rendőrtisztté avatták.

 

rendor.JPG

Népsport, 1950.07.23.

 

1953 októberében bemutatkozott a magyar B-válogatottban is, a Csehszlovákia ellen 2-1 arányban megnyert mérkőzésen. Ezen kívül még öt alkalommal lépett pályára a B-válogatottban, 1957-ben tagja volt a moszkvai Világifjúsági Találkozó keretében szervezett III. Nemzetközi Barátság Játékokon szerepelt csapatnak is. (Nagy Béla, és valószínűleg az ő nyomán több forrás is Farsang I Ferencnek adja az 1957-es VIT-részvételt, ez azonban biztosan tévedés, ő ugyanis ugyanebben az időben a Tatabányai Bányász csapatával csehszlovákiai turnén vett részt.)

 

570729_1.PNG

A VIT-mérkőzés jegyzőkönyve

Népsport, 1957.07.29

 

570728.PNG

A Tatabánya csehszlovákiai vendégszereplésének egyik meccse

Népsport, 1957.07.28

 

570729_2.PNG

És a másik Tatabánya-meccs tudósítása

Népsport, 1957.07.29

 

Az 1957/58-as szezont is vele kezdte az Újpest, de 1957. szeptember 7-én a csehszlovákiai bányász ünnepség alkalmából rendezett Banik Ostrava ellen mérkőzésen súlyos térdsérülést szenvedett.

 

ostrava.JPG

Népsport, 1957.09.08.

 

A hosszú kihagyás után már nem tudott visszakerülni a kezdőbe, az év végén el is hagyta Újpestet, és a Sztálinváros csapatához szerződött. Itt egykori csapattársai közül Krasznaival, Fejessel, Zalaival került ismét egy csapatba. Fél évet töltött csak el a másodosztályban, 1959 végén bejelentette visszavonulását. A Budai Spartacus ifjúsági csapatának edzője lett, ebben a minőségében néhány mérkőzés erejéig még jobbhátvédként is kisegítette a másodosztályban szereplő felnőtt-alakulatot. A Budai Spartacus után a Karhatalmi Dózsa kispadjára került, majd 1966-ban elfogadta az Újpesti Dózsa hívását, és a labdarúgó csapat szakosztályvezetője lett.

 

farsang_endre.PNG

 Farsang II Endre

 

10 évig töltötte be a szakosztályvezetői pozíciót, ő volt a hétszeres bajnok újpesti csapat szakvezetője, és mellékesen még két ezüstérmet is begyűjtött. Szakosztályvezetőként együtt dolgozott Balogh II Sándorral, Baróti Lajossal, Kovács Imrével, Szűcs Gyulával, Várhidi Pállal. 

"Farsang Endre nyugodt ember. Húsz esztendeje ismerem, de még sohasem láttam, hogy kijött volna a sodrából. Higgadt volt a pályán, nyugodtan ült a kispadon, s a legváratlanabb helyzetekben sem jött zavarba a szakosztályvezetői poszton." - jellemezte őt 1973-ban a Labdarúgás szakírója.

A csapat sikerkorszaka még javában tartott, így aztán meglepetésként hatott az 1976. március 3-i hír, amely szerint az Újpesti Dózsa elnöksége „saját kérésére” felmentette őt pozíciójából. A hírt egyetlen napilap vagy folyóirat sem kommentálta, Farsang Endre nevével pedig a kilencvenes évekig nem találkozhatunk többé a sportsajtóban. 

Mintegy tíz évvel később a bátyjával készült interjú ad valamennyi felvilágosítást az események hátteréről. Farsang Ferenc szerint az Újpesti Dózsa két középpályásának, Horváth Józsefnek és Harsányi Lászlónak az 1975 decemberi disszidálása tette tarthatatlanná a szakosztályvezető helyzetét a klubnál, ennek eredménye volt a kényszerű lemondás. 

 

felmentes.PNG

Szűkszavú tájékoztatás I.

Népszava, 1976.03.03

 

felmentes2.PNG

... és II.

Népsport, 1976.03.03

 

1976 után Farsang Endre tehát teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. További életéről, munkájáról nagyon keveset tudunk; sokatmondó, hogy az 1994-ben kiadott háromkötetes Ki kicsoda a magyar sportéletben című kiadványban is csak bátyja, Ferenc szerepel.

Gyászjelentése alapján annyit tudunk, hogy a Belügyminisztérium állományában maradt, rendőr alezredesként vonult nyugdíjba. 2008. november 10-én hunyt el. 

  

Farsang I Ferenc játékos-pályafutása

1943-44

Szombathelyi FC

8

1946-46

Szombathelyi AK

?

1946-47

Szombathelyi AK Barátság

16

1947-48

Szombathelyi AK

26

1948-49

Szombathelyi AK

28

1949-50

Szombathelyi Lokomotív

30

1950

Szombathelyi Lokomotív

15

1951

Szombathelyi Lokomotív

14

1952

Tatabányai Bányász SC

34/3

1953

Tatabányai Bányász SC

29/1

1954

Tatabányai Bányász SC

30/7

1955

Tatabányai Bányász SC

30/3

1956

Tatabányai Bányász SC

22

1957

Tatabányai Bányász SC

10

1957-58

Tatabányai Bányász SC

20

1958-59

Tatabányai Bányász SC

26

1959-60

Tatabányai Bányász SC

11

1960-61

Tatabányai Bányász SC

7

 

 

Farsang II Endre játékos-pályafutása

1946-47

Szombathelyi AK Barátság

12

1947-48

Szombathelyi AK

25

1948-49

Szombathelyi AK

30

1949-50

Újpesti TE / Dózsa SE

7

1950

Dózsa SE

8

1951

Budapesti Dózsa

2

1952

Budapesti Dózsa

15/1

1953

Budapesti Dózsa

18

1954

Budapesti Dózsa

25

1955

Budapesti Dózsa

25

1956

Budapesti Dózsa

22

1957

Újpesti Dózsa

11

1957-58

Újpesti Dózsa

2

1958-59

Sztálinvárosi Kohász

15

1960-61

Budai Spartacus

8

 

 

A cikk elkészítéséhez az Arcanum Digitális Tudománytár, valamint a Hungaricana Közgyűjteményi Portál digitalizált dokumentumait (Népsport, Nemzeti Sport, Képes Sport, Labdarúgás, Népszava, Dolgozók lapja) használtuk fel.

A bejegyzés trackback címe:

https://futballtortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr6413729508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

i1 2018.04.03. 11:19:58

Sziasztok!
Farsang István vagyok, Farsang Ferenc fia, Endre keresztfia.
Köszönöm a családom nevében a nagyon alapos összefoglalót!!!
Továbbra is követem a blogot, ha esetleg további részletekre lenne szükség, jelezzétek, ha tudok, segítek!
Köszi még egyszer: i.
süti beállítások módosítása