Egy kőbányai munkáscsapat az élvonalban
2014. december 14. írta: thac

Egy kőbányai munkáscsapat az élvonalban

A Kőbányai Barátság felfutása és eltűnése

 

A szociáldemokrata párt kerületi és vidéki szervezetein belül megalakulnak a sport minden ágával foglalkozó „Barátság” sport egyesületek. A párt központi sportirodát állított fel (Rákóczi út 43. Palace Szálló). Vezető: Solti Lajos. Labdarúgó ügyek: Nagy Marcell.

 

A Népsport 1945. április 24-i számában közölt hír jelzi, hogy az MKP által szervezett MADISz-sportkörök mellé a Szociáldemokrata Párt is létrehozta saját sportegyesület-hálózatát. A fővárosban a legismertebb Barátság-klub az egykori NB I-es Gammából alakult Budai Barátság lett, de az egyes fővárosi kerületek is létrehozták saját Barátság-sportkörüket.

 

Lelkes, a sportot értő és kedvelő munkásemberek alapították meg a felszabadulás után az egyesületet. Kőbánya demokratikus ifjúsága sietett a Barátság zászlaja alá. A Törekvés, a BSzKRt, a Ganz, a MÁVAG és a többi kőbányai egyesület legkitűnőbbjei igazolták le magukat. – írja a Kőbányai Barátságról a Népsport.

A csapattal kapcsolatos első mérkőzés-információ 1945. április 30-án olvasható a sportlapban:

Az MTK súlyos vereséget szenvedett Kőbányán.

Kőbányai Barátság – MTK 6-2

A jól felkészült kőbányai gárda újabb meglepetésszerű győzelmet aratott. A kék-fehéreket menti, hogy erősen tartalékos gárdát tudtak csak kiállítani Kőbányán. Az MTK összeállítása ez volt: Csintalan – Polgár, Csepela – Hámori, Kovács, Megyeri – Fenyvesi, Lukács, Badócs, Bosánszky, Harmath.

Az egykori NB I. játékosokkal megtűzdelt Kőbányai Barátság biztosan győzött. Különösen Kiss II volt elemében, aki egymaga öt gólt szerzett, míg a hatodik gól Galambos nevéhez fűződik. Az MTK góljait Megyeri és Lukács szerezte.

A hazaiak minden csapatrészben felülmúlták nagynevű ellenfelüket. Egyénileg Kiss II., Kónya I., Kónya II. és Deák tűnt ki, de a többi játékos is kitűnő teljesítményt nyújtott.

 

A csapat zömmel a Törekvés háború előtti gárdájából toborzódott; a Barátságban játszott az egykori törekvésesek közül Deák László, Kiss II János, Kiss V József, Kónya József, Petrovai József, Polócz Ferenc, Tagányi Árpád és Zörgő János. Az újonnan alakult klub nem fért be a fővárosi klubok részvételével szervezett I. osztályú bajnokságba, kisebb régi gyári csapatokkal, illetve különféle újonnan szervezett alakulatokkal együtt a II. osztályba sorolták. Ide került végül a félbeszakadt 1944-45-ös bajnokságban I. osztályú Szentlőrinci AC is, amelyet valamivel korábban még feloszlatásra ítéltek a világháború alatti MOVE-csapattá alakulása miatt. (Népsport, 1945. április 28.)

A II. osztály csapataihoz képest bombaerős kerettel induló Kőbányai Barátság az első fordulóban elszenvedett kijózanító vereség (1-2 a Sashalmi MADISz ellen) után óriási fölénnyel sorra verte ellenfeleit. A SZAC-cal együtt fej-fej mellett vezették a 8. csoportot. Augusztus 4-én 3000 néző volt kíváncsi a két éllovas Halom utcai összecsapására.

Idézzük fel a két kezdőcsapatot:

Kőbányai Barátság: Polócz – Kónya I, Kónya II – Tagányi, Kiss V, Petrovai – Galambos, Kiss II, Imri, Schubert, Deák.

SZAC: Ging – Horváth, Kovács II – Máté, Kovács I, Markusovszky – Szabó, Bircsák, Deák, Ulicska, Várhegyi. A két Deák – Deák „Bamba” a SZAC-nál és a kőbányai Deák László – hatalmas formában játszik, a vége 5-5. A Népsport újságírója joggal írja: Elsőosztályú derbynek is beillett volna…”

A kőbányaiak végül 22 forduló után 2 döntetlennel és 1 vereséggel, 40 szerzett ponttal a második helyre szorultak a 41 pontot szerző Szentlőrinc mögött. A két éllovas gólkülönbsége jól jelzi, mennyire kiemelkedtek a mezőnyből: a SZAC 126-19-es, a Kőbányai Barátság 161-14-es gólkülönbséggel végzett.

A kiírás szerint a nyolc csoportbajnok került volna az 1945 őszén induló új bajnokság I. osztályába. Az először csak Budapest-bajnokságként tervezett, majd a vidéki klubokat is bevonó kiírást többször átírták. A nyolc csoportmásodik és az 1945-ös csonka szezon négy kiesője osztályozó mérkőzéseken vívhatott meg egymással az I. osztályért – két helyet tartottak fenn a számukra. Az osztályozó első körében – a II. osztályból érkező csapatok osztályozókörében ­– a Barátság a MÁV Előre csapatán jutott túl. (A MÁV Előre csapatával a következő bajnokságban már nem is találkozhattunk, 1945. szeptember 16-án egyesültek a BVSC-vel, és Vasutas Előre néven kezdték a következő szezont.)

 

A Kőbányai Barátság pompás együttese simán vette az első fordulót. Ők azt a tételt igazolják, hogy 11 jó játékos is – alkothat jó csapatot. Nagyszerű csapat a K. Barátság, akiknek játéktudásuk alapján feltétlenül a legjobbak között van a helyük. Ha súlyos betegségük, az elbizakodottság nem ütközik ki rajtuk, akkor ki is harcolják az élvonalba jutást. Ha ez sikerül, kemény válasz lesz azoknak a szakembereknek, akik a bajnokság után siettek otthagyni a Barátság-színeket, mert úgy vélték, hogy a csapat jövőre is a II. osztályban szerepel… (Népsport, 1945. szeptember 19.)

 

A Kőbányai Barátság második fordulóra kijelölt ellenfele, az I. osztályból osztályozóra kényszerülő MÁVAG időközben visszalépett a küzdelmektől, a Barátság így egy fordulót játék nélkül abszolvált, és várhatta a Kőbányai TK-n kettős győzelemmel túllépő egykori élvonalbeli Ganz gárdáját.

Az első mérkőzésen hazai pályán fogadja a Barátság a Ganzot. A „szociáldemokrata csapat” és a „munkáscsapat” küzdelme 3-1-es hazai sikerrel zárul, Lehel játékvezető egy jogtalan tizenegyest is megad a Barátságnak. A Ganz edzőjének nyilatkozata már-már propagandisztikus: „A játékvezető súlyos hibája egy munkáscsapat minden reményét romba döntheti.”

A visszavágót a Ganz Kőbányai úti pályáján már játékvezetői „segítség” nélkül, sima 2-0-val hozza a K. Barátság, amely így hatalmas bravúrt hajt végre: bekerül az Országos Bajnokság I. osztályának küzdelmeibe. „Komoly játékerőt képviselő csapat jutott be a K. Barátság együttesével az I. osztályba. A kőbányaiak még a nagy csapatoknak is sok kellemetlen percet fognak okozni, ha erőállapotuk javul, s megtanulják, hogy a II. félidőben is szívvel-lélekkel kell küzdeni.” – összegez a Népsport tudósítója.

 

A csapat keretét 1945. október 10-én mutatja be a Népsport. Nézzük meg mi is a játékosállományt (zárójelben a születési év és az utolsó egyesület):

Polócz (1924, Törekvés), Kónya I (1920, Gamma), Kónya II (1926, BSzKRt), Sütő (1926, ARAK), Tagányi (1919, MÁVAG), Kiss V (1923, Törekvés), Petrovai (1924, Törekvés), Gráf (1921, MÁVAG), Kiss II (1922, Ferencváros), Imri (1923, BSzKRt), Schubert (1922, Ganz), Deák (1924, Törekvés), Molnár (1926, Ferencváros).

Az elnök, Czikora Béla István Kőbánya egyik legnagyobb megbecsülésnek örvendő bádogosmestere. Gráf Antal dr. ügyvezető-elnök ügyvéd. Lengyel József főtitkár, BSzKRt tisztviselő, a munkásmozgalom régi, kipróbált harcosa, néhány évvel ezelőtt még maga is kergette a zöld gyepen a labdát. Salics Gyula edző munkáscsapatban, a Törekvésben futballozott évekig, sokszoros amatőrválogatott…

A sok névtelen, lelkes szurkoló közül is ki kell emelni a Kónya-hátvédpár szüleit, Kónya nénit és Kónya bácsit. Ennek a két tisztaszívű öregembernek két családja van. A szűkebb ők négyen. A két fiú, Pepi és Pista, valamint ők. A nagy család a Kőbányai Barátság. Még vidékre is elkísérik a csapatot, és jóban-rosszban kitartanak mellette.

A Kőbányai Barátság első OB I-es mérkőzését a nagy rivális Szentlőrinci AC ellen játszotta volna, a szentlőrinciek azonban nem jelentek meg a kitűzött időpontban. A csapat tényleges bemutatkozására így október 14-ig kellett várni, ekkor a Dorogi AC érkezett a Halom utcai pályára. 1200 néző várta a mérkőzést, amelyen a hazaiak a következő csapattal álltak fel:

Nemesi – Kónya I, Kónya II – Tagányi, Kiss V, Petrovai – Molnár, Kiss II, Imri, Gráf, Deák.

A Dorog váratlanul jól kezdte a mérkőzést; hiába támadott sokat a Barátság, a 37. percben már két góllal vezettek a vendégek. A későn ébredő kőbányaiak a félidő hajrájában – ahogy a modern sportkommentátorok mondanák, lélektani pillanatban – végül Tagányi és Imre góljaival egyenlítettek, így valamivel nyugodtabban várhatták a második felvonást. A második játékrészben már nem hagyott esélyt ellenfelének a hazai gárda – a vége 7-3, megvan a Barátság első OB I-es győzelme.

A jó folytatás azonban elmaradt. A csapatot sérülések, betegségek hátráltatták, Czikora klubelnök ráadásul az első forduló után lemondott; a szétesett Kőbánya megsemmisítő vereséget szenvedett a rivális Szentlőrinctől. A második győzelemre novemberig kellett várni, de a Haladás elleni idegenbeli siker sem hozta meg az áttörést. A csapat váratlan vereségek mellett bravúrgyőzelmeket aratott, de nem tudta állandósítani formáját.

Az alapszakaszt a Nyugati csoport 8. helyén zárták, így a folytatásban a második tíz között a maradék 4 bennmaradást jelentő helyért meccselhettek. A rájátszásban nem ment a Kőbányának; 10 meccsen mindössze 5 pontot szereztek, így nem tudták kiharcolni a következő szezonra az NB I-es szereplés jogát.

 

A Kőbányai Barátság mérkőzései az alapszakaszban:

1945.10.14

Kőbányai Barátság

Dorogi AC

7-3

1945.10.21

Újpesti MTE

Kőbányai Barátság

3-0

1945.10.25

Szentlőrinci AC Barátság

Kőbányai Barátság

13-0

1945.10.28

Kőbányai Barátság

Ferencvárosi TC

1-2

1945.11.01

Haladás

Kőbányai Barátság

1-2

1945.11.08

Kőbányai Barátság

Szolnoki MÁV

3-3

1945.11.12

Kőbányai Barátság

Pécsi VSK

2-5

1945.11.18

Kőbányai Barátság

MTK

3-2

1945.11.25

Budafoki MTE

Kőbányai Barátság

1-4

1945.12.02

Kőbányai Barátság

Csepel

1-2

1945.12.09

ETO

Kőbányai Barátság

6-0

1945.12.16

Kőbányai Barátság

Dózsa MADISz

8-2

1945.12.23

EMTK

Kőbányai Barátság

3-4

1946.02.17

Ferencvárosi TC

Kőbányai Barátság

6-1

1946.02.24

Kőbányai Barátság

Újpesti MTE

8-1

1946.03.03

Dorogi AC

Kőbányai Barátság

5-4

1946.03.10

Kőbányai Barátság

Szentlőrinci AC Barátság

4-2

1946.03.17

Szolnoki MÁV

Kőbányai Barátság

1-1

1946.03.24

Kőbányai Barátság

Haladás

0-2

1946.03.31

Pécsi VSK

Kőbányai Barátság

1-3

1946.04.04

MTK

Kőbányai Barátság

5-2

1946.04.07

Kőbányai Barátság

Budafoki MTE

3-3

1946.04.28

Csepel

Kőbányai Barátság

2-3

1946.05.01

Kőbányai Barátság

Győri Vasas ETO

4-2

1946.05.05

Dózsa MADISz

Kőbányai Barátság

0-7

1946.05.12

Kőbányai Barátság

EMTK

5-1

 

A Kőbányai Barátság mérkőzései a második tíz között:

1946.05.19

Kőbányai Barátság

ErSo MADISz

3-4

1946.05.26

Salgótarjáni BTC

Kőbányai Barátság

4-2

1946.06.09

Kőbányai Barátság

Diósgyőri Vasas

5-0

1946.06.16

Zuglói MADISz

Kőbányai Barátság

4-3

1946.06.19

Kőbányai Barátság

Elektromos

2-2

1946.06.23

ErSo MADISz

Kőbányai Barátság

4-0

1946.06.30

Kőbányai Barátság

Salgótarjáni BTC

5-0

1946.07.07

Diósgyőri Vasas

Kőbányai Barátság

2-1

1946.07.14

Kőbányai Barátság

Zuglói MADISz

0-3

1946.07.20

Elektromos

Kőbányai Barátság

4-1

 

 

A Kőbányai Barátság játékosai 1945-46-ban

 

mérkőzés

gól

Kónya István

34

0

Gráf István

33

17

Kiss II János

33

25

Tagányi Árpád

32

3

Deák László

31

8

Kónya József

32

4

Petrovai József

32

0

Schubert Gyula

30

34

Zörgő János

24

1

Polócz Ferenc

21

0

Kiss V József

19

0

Molnár

14

5

Sütő Károly

13

-0

Huber Ernő

11

0

Nemesi

9

0

Imri István

7

3

Bakó

4

0

 

A kiesés eredményeként teljesen széthullott a csapat. A játékosok egy része engedett a magyar futballisták körülkeringő csehszlovákiai játékosügynökök csábításának, mások hazai élvonalbeli csapatokat választottak.

 

A külföldi „játékosügynökök” tevékenységét persze ne úgy képzeljük, mint a modern kor hasonló szereplőiét. A hazai hatóságok mindent elkövettek, hogy korlátozzák tevékenységüket, üldözték őket. A játékosokat illegális utakon „szöktették” külföldre, a külföldre (például Olaszországba, Romániába, Szlovákiába) távozottakról, Sárosi III-ról, Aknavölgyiről, Kubaláról és másokról a hazai sajtó elítélő cikkeket közölt.

Fantasztikus gengszter-regény körvonalai bontakoznak ki a magyar játékosok Szlovákiába való kicsempészése körül. Klimcsók leleplezi a játékoscsábítókat. – A szanatóriumi főorvos körül egész csempészbanda dolgozik Pesten. Hálózatuk egész Európára kiterjed. Egy kassai Friedmann nevű ember és egy, az alvilágban Mokka néven ismert kassai hentes úgy járnak ki-be az országba, mint az átjáróházban. Szabályos útlevelük van, a pozsonyi magyar követség vízumával. Sátoraljaújhelyig autón viszik a fiúkat, ők átautóznak a hídon, a fiúk átszöknek az ösvényen, és a másik oldalon van a csempészbanda főhadiszállása egy házban. Ott várnak a magyar szállítmányra… (Népsport, 1947. augusztus 28.)

 

Az előző szezonban 34 gólig jutó középcsatár, Schubert Gyula is Pozsonyba távozott, az SK Bratislava játékosa lett. A csehszlovák válogatottba is bekerült, 1948-ban két válogatott meccsen lépett pályára. 1948-ban az akkor zsinórban háromszoros bajnok Torino FC-hez igazolt. A Torino stabil csapattagjává vált Schubert is részt vett a Torino 1949-es portugál túráján – 1949. május 4-én a hazatérő csapat repülőgépe a Superga-hegyi bazilikának ütközött, és lezuhant. A szerencsétlenségben a Torino teljes kerete életét vesztette.

 

schubert.jpg

Schubert Gyula (Julius Schubert)

 

A védelem erősége, Kónya József a Csepel játékosa lett. 9 évig szolgálta új csapatát, majd a másodosztályú BVSC-be ment, végül a Budapesti Spartacusban fejezte be NB-s pályafutását.

A kapus, Polócz Ferenc a rivális Szentlőrinci AC-hez igazolt, innen 1949-ben a Debreceni Lokomotívhoz került. Sem a SZAC-ban, sem a Debrecenben nem tudta megszerezni az első számú hálóőr szerepét, így 1950-ben visszaigazolt Budapestre: a BVSC kapusa lett, a vasutasoknál 1954-ig összesen 86 NB II-es mérkőzésen lépett pályára.

Deákot több NB I-es csapat is csábította, végül az ETO-t választotta, és az első forduló után elhagyva Kőbányát, Győrbe költözött. Az ETO-ban 21 mérkőzésen lépett pályára és 4 gólt szerzett, majd a következő évben a Ferencvárosi TC igazolta le. Deák Ferenc mellett Deák II-ként szerepelt, 10 meccsen lépett pályára. (Azonosítását kissé megnehezíti, hogy a Ferencvárosi klubtörténetek tévesen jegyezték fel a keresztnevét, és Deák II Ferencként emlékeznek meg róla.) Deák László ezt követően az Elektromosba ment, majd visszatért Győrbe, ahol az ETO-ban majd a Győri Lokomotívban futballozott.

 

deak_laszlo.jpgDeák László

 

A csapat másodosztályú indulása sokáig kérdéses volt – a Népsport végül szeptember 1-én jelentette be, hogy a Barátság elindul a következő szezonban a bajnokságban. A játékosai nagy részét elvesztő csapat az OB II-es Kőbányai MTE beolvasztásával igyekezett megmenekülni – a rajtkor a korábbi év Barátság-játékosai közül csak Sütő, Bakó, Gráf, Kónya II, Molnár és Tagányi volt a keret tagja, a többiek a KMTE egykori labdarúgói voltak.

Az alaposan meggyengült Kőbányai Barátság katasztrofálisan kezdte a szezont, első NB II-es győzelmére decemberig kellett várni. Bár a KMTE egykori játékosai között feltűnt néhány tehetséges labdarúgó, a csapat összességében nem ütötte meg a másodosztály szintjét sem. Az őszi szezont az utolsó előtti helyen fejezték be.

A tavaszi szezont súlyos anyagi gondokkal kezdte a Barátság. Az első meccsen legyőzték az FSE gárdáját, a következő három mérkőzésen azonban zsinórban kikaptak. A csapat támogatottsága megszűnt, játékosainak motiváltsága a nullára csökkent. A másodosztály csapatai közül persze nem csak a Barátság küzdött hasonló gondokkal. A Keleti csoportban szezon közben szűnt meg a Debreceni MTE és a Debreceni Bocskai, a Középcsoportban az Érdi MÁV játékosai minden valószínűség szerint adták-vették (persze főleg adták) a mérkőzéseket, mígnem a csapatot kizárták a küzdelmekből.

1947. áprilisában a Kőbányai Barátság sorsa is beteljesedett:

Visszalép a Kőbányai Barátság

A felszabadulás után alakult kőbányai együttes kétévi működés után beszünteti működését. Az ok: az anyagiak hiánya. – Kénytelenek voltunk nehéz szívvel erre a lépésre határozni magunkat – mondja Király Ferenc intéző. – De nem tehettünk mást. Vasárnap, a BMTE elleni mérkőzésre már nem állunk ki.

(Népsport, 1947. április 10.)

 

A háború után alakult kis fővárosi klubok többsége nem futott be hosszú pályát – az újjáépítési lázban létrehozott kiscsapatok pénze hamar elfogyott, szurkolótáboruk eltűnt (vagy éppenséggel sosem volt), így a lelkes vezetők nem tudták biztosítani a működési feltételeket. A Kőbányai Barátság volt játékosai más NB I-es vagy NB II-es klubokhoz igazoltak, a csapatnév pedig végleg eltűnt a hazai labdarúgásból.

 

A Kőbányai Barátság mérkőzései az 1946-47-es szezonban

 

1946.09.15

Kőbányai Barátság

III. kerületi TVE

0-1

1946.09.22

HAC

Kőbányai Barátság

3-3

1946.09.29

Kőbányai Barátság

EMTK

1-7

1946.10.13

FSE

Kőbányai Barátság

3-1

1946.10.20

Kőbányai Barátság

Váci SE

2-2

1946.10.27

Ceglédi VSE

Kőbányai Barátság

2-2

1946.11.03

Salgótarjáni SE

Kőbányai Barátság

10-1

1946.11.10

Kőbányai Barátság

Salgótarjáni BTC

0-3

1946.11.17

Érd

Kőbányai Barátság

2-1

1946.11.24

Kőbányai Barátság

BMTE

3-7

1946.12.01

Kőbányai Barátság

Salgóbánya

3-0

1946.12.08

Kőbányai Barátság

UMTE

1-1

1946.12.15

Szolnoki MTE

Kőbányai Barátság

3-2

1947.03.09

Kőbányai Barátság

FSE

3-2

1947.03.16

EMTK

Kőbányai Barátság

3-0

1947.03.23

Kőbányai Barátság

HAC

0-3

1947.03.30

III. kerületi TVE

Kőbányai Barátság

4-2

 

 

A Kőbányai Barátság játékosai 1945-46-ban

 

mérkőzés

gól

Bodzsár Gábor

17

6

Kónya István

17

0

Pintér

17

2

Sütő Károly

17

4

Tagányi Árpád

15

0

Csonka

14

3

Gráf István

13

5

Zentai József

13

0

Molnár

12

1

Virágh István

10

1

Andorka

7

2

Kincses

6

0

Solich

6

0

Vanyatka

6

0

Bakó

5

0

Fejes

4

0

Varga

4

0

Budai

3

0

Gergely

2

0

Rausch

2

0

Aknai János

1

0

Boros

1

0

Deák László

1

0

Gazsó Sándor

1

0

Hegedűs

1

0

Király

1

0

Zigl

1

0

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://futballtortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr26981517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.