Katonacsapatokat bemutató sorozatunkat két kelet-magyarországi klub, a Debreceni Honvéd és a Miskolci Honvéd (1967 és 1990 között Honvéd Papp József SE) rövid történetével folytatjuk.

A Debreceni Honvéd története 1950-ben kezdődött; az újonnan alapított katonacsapat az anyagi problémákkal küzdő – egyébként mindössze egy évvel korábban megalapított – Debreceni SzMTE (korábban Debreceni Dolgozók SE) helyét vette át az NB II Keleti csoportjában. A DSzMTE az 1949-50-es évad őszi szezonját a csoport utolsó helyén zárta, 15 fordulóban mindössze 6 pontot szerezve. Az új csapat, a Debreceni Honvéd tehát komoly kihívások elé nézett. A klubátalakulás sem a játékoskeretben sem a teljesítményben nem okozott érdemi változásokat, a Debreceni Honvéd története első szezonjában 1950 tavaszán simán kiesett a másodosztályból.

A Debreceni Honvéd (Debreceni SzMTE) játékosai az 1949-50-es szezonban

Az 1950 őszi félszezont az NB III Debrecen-Nyíregyházi csoportjában töltötte a csapat, és a Berettyóújfalu Határőr, valamint a Nagykálló előtt biztosan nyerte a bajnokságot, így ismét kivívta a jogot a másodosztályú szereplésre.

1951 után a debreceni katonacsapat az NB II stabil középcsapatává vált: 8., 4., 6. majd 9. helyen végzett – az 1955-re megvalósított átszervezés miatt azonban utóbbi eredmény a kényszerű búcsút jelentette.

A Debreceni Honvéd játékosai az 1951-es szezonban

 A Debreceni Honvéd játékosai az 1952-es szezonban

 A Debreceni Honvéd játékosai az 1953-as szezonban

 A Debreceni Honvéd játékosai az 1954-es szezonban

A kiesést követő két évet a megyei I. osztályban töltötte a klub. 1955-ben megnyerte ugyan a bajnokságot, de a rájátszás végén csak a 4. helyen végeztek, így nem jutottak vissza a másodosztályba, így az 1956-os szezonra is ebben az osztályban maradt. Az újabb bajnoki győzelem már végre osztályozó nélküli feljutást eredményezett, így az 1956-os események miatt átszervezett bajnoki rendszer 1957-58-as szezonját ismét a másodosztályban kezdhette a csapat.

Sok babér ebben az évben már nem termett a számukra: 36 mérkőzésen mindössze 19 pontot szerezve a 19 csapatos mezőny 18. helyén végeztek, és – immáron véglegesen – elbúcsúztak a második vonaltól.

 A Debreceni Honvéd játékosai az 1957-58-as szezonban

A debreceni honvédklub a hatvanas években a harmad- és negyedosztályban szerepelt; 1967-től Honvéd Petőfi SE, 1969-től Honvéd Bocskai SE néven. A klub labdarúgó-szakosztályának felszámolására 1971-ben került sor.

Az 1950 őszi szezon NB III. Miskolc-Salgótarjáni csoportjának megnyerésével került a másodosztályba a fél évvel korábban alapított Miskolci Honvéd csapata, amelynek ekkori keretét zömmel az MVSC-től, az MMTE-től, Ózdról, illetve Perecesről bevonultatott játékosok adták. A keret erősségét jelzi, hogy első NB II-es szezonjukban máris a Keleti csoport harmadik helyén végeztek. Tiba Sándor, az Ózdról érkezett csatár egymaga 24 gólt szerzett.

Tiba Sándor

A Miskolci Honvéd játékosai az 1951-es szezonban

Az igazi sikert azonban a következő év hozta meg: a Miskolci Honvéd az 1952-es évben az Ózdi Vasas és a Budapesti Lokomotív előtt megszerezte az NB II Keleti csoportjának bajnoki címét.

A csapat hatalmas lehetőség előtt állt, az B I-be jutásért a Vörös Lobogó Sortex, a Vasas Izzó és a Sztálin Vasmű Építők gárdáival kellett megmérkőznie.

A számtalan volt NB I-es játékossal (Zsikla, Szamosi, Solti, Lugosi, Pákozdi, Siklósi, Hontvári, Galgóczi, Sárvári) felálló Soroksár túl nagy falatnak bizonyult: az első mérkőzésen Hatvanban a Honvéd sima 4-0-s vereséget szenvedett. A második körben a Sztálin Vasmű volt az ellenfél; nagy nevekből itt sem volt hiány, Sztálinvárosban játszott ekkor Bagoly Bertalan, Nagy II István, Ladányi László, Bosánszky Jenő, Vad István, Fejes László, Krasznai László – csupa komoly élvonalbeli múlttal rendelkező játékos. A mérkőzésre Budapesten, a Népligetben került sor, a miskolciak nagy meglepetésre 2-2-es döntetlent értek el – a két miskolci gólt Teket II és Fekete szerezte.

A Vasas Izzó elleni harmadik mérkőzésre Debrecenben került sor; a Miskolci Honvéd ezúttal is 2-2-es döntetlent ért el (csak a rend kedvéért nézzük a Vasas Izzó ászait: Aknavölgyi kapus, Híres Alajos, Kirádi Ervin, Virágh Kálmán, Krajcs Sándor), így végül két szerzett ponttal csak az osztályozócsoport negyedik helyét tudta megszerezni. A feljutást a Sortex és a Sztálin Vasmű harcolta ki.

A Nésport így értékelte a bajnoki évet:

„A Miskolci Honvéd bajnoksága nem volt meglepetés. Az együttes már az 1951. évi bajnokságban is közel állt a csoportbajnoki címhez. A bajnoki címért vívott óriási küzdelem sokat kivett a játékosokból, és elsősorban ezzel magyarázható, hogy első osztályozómérkőzésükön 4-0-ra kikaptak a Sortextől. A Sztálin Vasmű Építők és a Vasas Izzó ellen azonban már jól játszottak a miskolciak. Bán edző általában csak sérülés esetén változtatta a csapat összeállítását. A legjobb csapatrész a támadósor volt, abban is a belső hármas, Tiba egymaga 40 gólt lőtt, Huber 17-et, Fekete pedig 18-at. Hátul Siklósi és Bodzsár játéka emelkedett szinte minden alkalommal jóval az átlag fölé. A csapat az M. Építőkkel közösen rendezte mérkőzéseit, s az együtt rendezett mérkőzéseknek igen nagyszámú közönsége volt, annak ellenére, hogy a két mérkőzés mindig a Di. Vasas mérkőzéseivel egyidőben került sorra. Átlagosan 4000-4500 volt a nézők száma, de olykor 6000, sőt 7000 néző is volt egy mérkőzésen. Bán Nándor edző jól összekovácsolta a csapatot. Céltudatos, tervszerű munka eredménye volt a bajnokság megnyerése, ehhez természetesen hozzájárult a játékosok nagyszerű közösségi szelleme, a jó vezetés, a vezetők, edzők és játékosok közötti mintaszerű összhang.”

(1953. február 13.)

A Miskolci Honvéd játékosai az 1952-es szezonban

Az 1953-as szezonban nagy ellenfele lett a Honvédnak, kiesett ugyanis az első osztályból a Diósgyőri Vasas. A nagy múltú gárda nem hagyott kétséget afelől, hogy vissza akar jutni a legjobbak közé: az év végén 30 meccsen szerzett 49 ponttal, 113-30-as gólkülönbséggel utasította maga mögé a mezőnyt. A Miskolci Honvéd mindazonáltal ebben az évben sem okozott csalódást, a Diósgyőr mögött a második helyet sikerült megszerezniük.

A Miskolci Honvéd játékosai az 1953-as szezonban

 Az 1954-es szezon a Honvéd leggyengébb másodosztályú szezonjának bizonyult. A csapat csak a 12. helyet tudta megszerezni, és mivel a következő évtől kétcsoportosra szűkítették a második vonalat a korábbi négy helyett, „társcsapatával”, a Miskolci Építőkkel együtt búcsúra kényszerült.

A Miskolci Honvéd játékosai az 1954-es szezonban

A kiesést hosszú ideig tartó pangás követte. A Miskolci Honvéd a harmad, majd a negyedosztályban szerepelhetett. 1967-ben az országos tendenciának megfelelően náluk is névváltásra került sor – Papp József, az 1956-os budapesti pártszékház ostroma során meglincselt honvéd ezredes nevét vették fel.

A Honvéd Papp József SE a hetvenes évek közepén az NB III-ban jeleskedett, majd a bajnoki rendszer újabb átszervezésével, 1978-ban ismét megnyílt a miskolci katonacsapat előtt a másodosztályú szereplés lehetősége. A nagyrészt az Ózdból, a Diósgyőrből, a Kazincbarcikából, valamint kisebb környékbeli klubokból bevonult fiatalokból álló csapat az 1978-79-es szezonban kiválóan szerepelt, a DVSC, a Nyíregyháza és az Eger mögött a Keleti csoport negyedik helyén végzett. Legeredményesebb támadói a Ganz-MÁVAG-ból bevonult Gregor Béla, valamint a volt SBTC-s Mohácsi Lajos és a Borsodi Volánból érkezett Osváth László voltak.

Mohácsi Lajos 

A Honvéd Papp József SE játékosai az 1978-79-es szezonban

Ezt a teljesítményt a következő években már nem tudták ugyan megismételni, de a Papp József SE-vel azért számolni kellett; 12., 7., majd 10. helyet értek el a bajnokságban – „vesztüket” ismét a bajnoki rendszer átszervezése okozta. Az 1981-82-es szezon végén a három 16-os csoportból egy egycsoportos, 20 csapatos NB II-t szerveztek; a három korábbi csoportból csak az első 5-5 helyezett maradt másodosztályú. A Papp József SE a Területi bajnokság Mátra csoportjába került.

A Honvéd Papp József SE játékosai az 1979-80-as szezonban

 A Honvéd Papp József SE játékosai az 1980-81-es szezonban

 A Honvéd Papp József SE játékosai az 1981-82-es szezonban

1983-ban ismét bajnokcsapatot ünnepelhettek Miskolcon, a Papp József SE magabiztosan nyerte ugyanis csoportját; a feljutásért a Körös csoport bajnokával, a mezőtúri katonacsapattal, a Honvéd Szabó Lajos SE-vel kellett mérkőznie. Az első mérkőzésen hazai pályán vereséget szenvedett a miskolci gárda, így Mezőtúron hiába értek el döntetlent, az NB II-es szereplés jogát a Szabó Lajos SE nyerte el.

A Honvéd Papp József SE kerete az 1982-83-as szezonban

Bár bajnoki címet többet nem szerzett, a Papp József SE a következő években is a Területi bajnokság élcsapatai közé tartozott, 2., 6., 8. és újra második helyezésekkel. Az 1986-87-es bajnokságban elért második hely után így kifejezetten váratlan volt az 1987-88-as 15. hely, és az ezzel együtt járó kiesés.

A megyei bajnokságban már csak két évet töltött el az együttes, egy ezüst- és egy bronzérmet szereztek; 1990-ben a klub megszüntette a labdarúgó szakosztályt.

Felhasznált irodalom:

Sándor István: A debreceni futball képes kalauza. Debrecen, é.n.

 Következik: a Kecskeméti, a Székesfehérvári és a Szombathelyi Honvéd az NB II-ben