A Szpari - a Budapesti Spartacus története
2015. március 18. írta: thac

A Szpari - a Budapesti Spartacus története

A kisipari szövetkezetek sportmozgalmát szervező-irányító Spartacus Sportközpontot 1952 áprilisában hozták létre – 1952. május elsején már külön egyesületként, piros-fehér színekben vonultak fel a kisipari szövetkezetek sportolói. Budapesten és vidéken egyaránt megkezdődött a Spartacus sportkörök megalakítása, valamint az Apaffy-utcai központi Spartacus sporttelep (Kőér utcai sporttelep) építése is. 1952 végére már 43 sportkör 235 szakosztályát tartották nyilván. A következő években tovább folytatódott a Spartacus-sportkörök létszámbővülése, ezt a folyamatot csak az 1956-os forradalom akasztotta meg. Az ekkor megszűnő Spartacus sportkörök némelyike 1957-ben újjáalakult, így 1957-ben 48 működő Spartacus egyesület összeírására került sor. Labdarúgó-szakosztály 33 Spartacus egyesületben működött; a Spartacus labdarúgócsapatok zömmel a megyei alsóbb, járási és városi osztályokban szerepeltek.

 

spari1_1.png

A Budapesti Spartacus csapata 1952-ben

Állnak: Urbancsik Gábor edző, Kaposi, Regőczi, Kollarits, Tóth, Bíró, Kalocsai. Ülnek: Hegyi, Neumann, Mészáros, Szepesi, Dózsa, Herédi.

 

A Spartacus sportközpont reprezentatív, központi csapata a Budapesti Spartacus volt. Labdarúgócsapata 1953-ban megnyerte a Budapest-bajnokság 4. csoportját, így az 1954-es évet már a másodosztályban kezdhette meg. Köszönhetően rutinos volt NB I-es és NB II-es játékosaiknak (Koczó József – volt Ferencváros, majd Postás, Horváth Ödön – volt Ferencváros, majd Vasas, Kántor György – volt Dorog, Skalitzer László és Horváth Antal – volt Debreceni Honvéd, Verseczi Imre – volt Szeged, UMTE, Elektromos és mások) köszönhetően az első évben máris a hatodik helyen végeztek. Az 1955-ös évet tovább erősödött csapattal kezdték – ide került Forgács Ernő a Kőbányai Dózsából, Majercsik Tibor a Postásból, Nyári Tibor Ózdról, Szalai György Soroksárról, és a legnagyobb név, Deák Ferenc, Bamba, az Újpesti Dózsából. A csapat meg is felelt az elvárásoknak: a Tatabányai Bányász mögött a Nyugati csoport második helyén végzett. Deák Ferenc egymaga 22 gólt szerzett, a Spartacus góljainak több mint egyharmadát ő jegyezte.

A következő évben újabb kiválóság érkezett: az Apaffi utcába igazolt a Honvédtól Lóránt Gyula. Az 56-os forradalom miatt félbeszakadt, majd 1957 tavaszán befejeződött bajnokságban a csapat a negyedik helyet szerezte meg, bár a forradalom után több korábbi kezdőjátékos – Majercsik, Hanek és mások – elhagyta az országot. A helyükre fiatal tehetségek kerültek; közülük Mák Valér, Csinos András, Tóbiás József később hosszú NB I-es és NB II-es karriert futottak be. Az 1957-58-as szezon előtt erősen átalakult a csapat. Távozott több meghatározó játékos (Deák, Lóránt, Nyári, Verseczi) valamint Gyetvai László edző. Az ő helyét Szűcs Gyula vette át, aki tíz új játékossal – köztük a volt válogatott csepeli Kónya Józseffel – kezdte meg a bajnokságot.

 

A piros-fehér színekért tehát már egy teljesen új együttes lépett ősszel a pályára. Mindössze két veterán maradt, Zsikla és a sérüléséből felépült Koczó. A csapat szelleme jelentősen megjavult. A szakosztályvezető és az edző kis családot alakított ki a fiatalokból: nemcsak az edzéseken és a bajnoki mérkőzéseken találkoztak, hanem a magánéletben is együtt jártak szórakozni, színházba, moziba, táncra – feleségestül. – írja a Spartacus Sportközpont ötéves fennállását köszöntő kiadvány.

 

spari2_1.pngAz 1957-es Bp. Spartacus

Állnak: Fodor, Tisza, Farkas, Széles, Halasi, Kónya, Bekő.

Guggolnak: Szilágyi, Korcsik, Zsikla, Berta.

 

A fiatal játékosokkal teletűzdelt csapat kiválóan szerepelt, a Keleti csoport harmadik helyén zárt. A sok újonnan igazolt fiatalból (Jakab, Halasi, Fodor, Szeles, Szilágyi), valamint a megmaradt régiekből (Forgács, Koczó, Korcsik, Mák, Tóbiás, Varga) a következő években stabil keret alakult ki. Az NB I-ből továbbra is érkeztek az erősítések (Dálnoki József, Sári Géza, Gondos Tibor, Kóczián Antal, Csekő Tibor, a Ferencvárosból visszatért Forgács Ernő), a Spartacus azonban az NB II középmezőnyébe szürkült, 1958-59-ben a 10., a következő három évben a 13., majd 1962-63-ban a 12. helyezést érte el. A bajnoki rendszer átszervezése miatt (a kétcsoportos NB II helyett egycsoportos NB I/B lett a másodosztály, emellett pedig az ősz-tavasz rendszert tavasz-ősz rendszerre cserélték) ez utóbbi helyezés a kiesést jelentette a másodosztályból.

A harmadosztállyá minősült NB II-ben négy szezont töltött a Spartacus; 1966-ban megszerezte a Keleti csoport bajnoki címét, és ismét a másodosztályba jutott. A feljutás után a Spartacus gyorsan stabilizálta helyét a második vonalban; a régi NB I-esek, a Szimcsák-testvérek, István és László, Dálnoki József, Gál Ferenc, Várnai (Nagy) József, Virágh József, valamint a fiatalok Strasszer László, Kiss Tibor), Idei Tibor sikeresen működtek együtt, a csapat a középmezőnyben zárta az 1967-es szezont. 1968-ban NB I-es pályafutását zárva a Spartacusba igazolt a 22-szeres válogatott Nagy István („Paróka”) az MTK-ból. Vele együtt érkezett Zsoldos Ferenc, valamint a Honvédból Mihalecz Boldizsár, a Csepelből pedig Pál I László. Távozott ugyanakkor az MTK-ba Strasszer László, és befejezte pályafutását a két Szimcsák, valamint Várnai.

 

nagy_istvan_mtk2.jpgNagy István

 

Tehetséges játékosokat igazoltunk a téli idényben – mondja Forgács Ernő, az egykori kiváló Fradi-játékos, a Bp. Spartacus szakosztályvezetője – s bízunk benne, hogy edzőnknek sikerül őket komoly játékerőt képviselő egységgé összegyúrnia. A régi és új játékosokból – úgy érzem – ütőképes csapatot tudunk kialakítani.

(Indul a bajnokság, 1968. NB I – NB I/B.)

 

spari68.png

A Bp. Spartacus kerete 1968-ban

 

A csapat számára komoly előnyt jelentett, hogy 1968 januárjában egyesült a két legsikeresebb budapesti Spartacus-sportkör, a Budapesti és a Budai Spartacus.

 

A Dél-Budai Spartacus elődje, a XXII. kerületi Cipész csapata 1952-ben bukkant fel az ötödik vonal (kerületi bajnokság) Budapest XXII. Kerületi csoportjában. A következő évben a csapat már a 45. sz. Spartacus nevet viselte, majd 1954-ben a Spartacus sportkörök területi átszervezésének eredményeképpen kapta meg a Dél-Budai Spartacus nevet. 1954-ben a kerületi bajnokság, 1955-ben a BLASZ II. osztály, majd 1956-ban a BLASZ I. osztály megnyerésével három év alatt három osztályt lépett előre, és az 1957-58-as szezonban már a második vonal csapatai közé került.

A gyors sikerben nagy szerepe volt az országos Spartacus-sportkörök együttműködésének, ezek segítségével folyamatosan erősítették a csapatot. A legkomolyabb erősítést a Bp. Spartacusból átigazolt játékosok – Neumann Lőrinc, Skalitzer László, Vida László – jelentették. Mivel a sportkört hivatalosan a Vegyipari Kiszöv patronálta, így az Budapest összes vegyipari szövetkezetét, valamint területi alapon a XI. és a XXII. kerületet képviselte.

A Dél-Budai Spartacus (1958-tól Budai Spartacus) hat szezont töltött a másodosztályban; legjobb helyezésüket 1958-59-ben érték el, amikor is a Nyugati csoport negyedik helyén végeztek. Az évek során számos egykori élvonalbeli játékost (Ordina Ferenc, Garamvölgyi Ágoston, Törőcsik István, Milosovics László, Kóczián II János, Laborczfalvi János, Farsang Endre) is felvonultató csapat rendre a csoport középmezőnyében végzett. Az ő búcsúzásukat is a bajnoki rendszer átszervezése idézte elő: az NB I/B 1963 őszi megszervezésével redukálták a második vonal csapatainak számát, a Budai Spartacus pedig, amely a csoport 10. helyén végzett, a harmadosztályba sorolódott. 1963 és 1967 között az NB II-nek nevezett harmadosztályban szerepeltek a dél-budaiak, 1965-ben a Nyugati, 1967-ben a Keleti csoport 3. helyén végeztek; tovább azonban nem folytatódott történetük. 1968 januárjában a Budapesti és a Budai Spartacus elnöksége a két klub egyesítéséről döntött – a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a Budai Spartacus beolvadt a központi Spartacus-klubba.

 

 

fabian_tibor_10.JPG

Fábián Tibor - már a Vasas mezében

 

A Kóczián Antal majd Hidegkuti Nándor által vezetett gárda a 10. helyen fejezte be a szezont. Az év felfedezettje kétségkívül a Ferencváros ifjúsági csapatából érkezett Fábián Tibor volt; a kiváló védő két évet töltött a Spartacusban, majd a Vasashoz távozott, ahonnan később 16 alkalommal a válogatottba is bekerült. Az 1969-es szezont a hetedik, az 1970 tavaszi félszezont viszont a kétcsoportosra bontott NB I/B „B” csoportjának második helyén zárta a csapat. Ezt a sikert azonban nem követte tartósan jó szereplés: az 1971-72-es bajnokságban ugyan ötödik lett a Szpari, de ettől eltekintve a hetvenes évek bajnokságaiban inkább a mezőny második felében végeztek. Mindazonáltal új tehetségek is felbukkantak a csapatban – a MAFC-tól igazolt Kácsor Attila, a Kossuth KFSE-ből érkezett Egervári Sándor, a Honvédban és az Egyetértésben is megfordult Budavári László, és az NB I-es karrierjük után alacsonyabb osztályban levezetni szándékozó „öregeknek” is kedvelt célpontja volt a kőbányai gárda, Karakas József (Honvéd), Végh Péter (Csepel, Tatabánya), Török József (MTK) is a Szparit választotta.

 

budavari_laszlo_10.jpg

Budavári László Egyetértés mezben

 

Az 1975-76-os szezont a 18. helyen zárta a Spartacus, így ismét elveszítette másodosztályú tagságát. Két év harmadosztály következett, majd az NB II 1978-as létszámduzzasztása ismét megnyitotta a Spartacus előtt a másodosztály kapuját. A viszonylag jó játékosállomány (itt játszott Becsei József, az MTK egykori kiemelkedő játékosa, a Vasasból visszatért Fábián Tibor, két további volt Vasas-játékos, Rózsavölgyi László és Szőke István, valamint az egykori csepeli Őze Tibor is) ellenére a piros-fehérek, legtöbb mérkőzésüket meglehetősen szürke játékot mutattak be, rengeteg mérkőzésüket gól nélküli vagy 1-1 arányú döntetlenre hozták. Az 1978-79-es szezont a 15., a következőt a 9. helyen zárták. Az 1980-81-es szezonra a csapat kerete meggyengült – az öregek (Őze, Becsei) visszavonultak, helyükre nem érkeztek számottevő élvonalbeli múlttal rendelkező játékosok. A Spartacus különösen idegenben nyújtott gyenge teljesítményt, végül a 20 csapatos mezőny 18. helyén, a kiesőzónában végzett. Újabb harmadosztályú szezont azonban már nem kezdett a klub. Mintegy másfél hónappal az idény végét követően a klubvezetés a labdarúgó szakosztály megszüntetése mellett döntött – a közel harminc éves csapat eltűnt a magyar futballtérképről.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://futballtortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr447281747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.