Öregedő bajnokságok - a játékoskeretek életkorának alakulása az NB1-ben
2015. október 06. írta: thac

Öregedő bajnokságok - a játékoskeretek életkorának alakulása az NB1-ben

Az 1903-as Nemzeti Sport összeállítást közölt az első osztályú bajnokságban szereplő futballcsapatok játékosairól. Az összeállítás értékességét fokozza, hogy a nevek mellett a játékosok életkora is szerepelt. Az NB1 a kezdetekkor meglepően fiatal volt ­– a játékosok többsége az adatok szerint az adott évben még nem érte el a 20 éves életkort sem. A MAC kerete volt a legfiatalabb (18,4 év), a Postásé a legidősebb, de még náluk is csak 21,5 évre jött ki az átlag. Korelnök a BTC-s Lucius Károly és a Postásban szereplő Gabrovitz Emil volt a maga 28 évével. Bosnyákovits Károly (33 FC) és Terray Dezső, a MAC kapusa mindössze 16 évesen szerepelt a legjobbak között.

 

mac1903.png

Az 1903-as MAC

Hátul: Grosz, Terray, Höfle; középen: Mészáros, Sissovich, Bayer; elöl: Medgyesi, Kraft I, Vincze, Riedl, Teasdale.

 

A játékosok átlagéletkora fokozatosan nőtt; az 1907-es Sportvilág adatai szerint az MTK keretének átlagéletkora már 21 év, válogatotté pedig 21,5 év volt – 25 év feletti játékos mindazonáltal sem az MTK-ban, sem a válogatottban nem szerepelt.

 

Az 1930-as évektől kezdődően már rendszeres adataink vannak az NB1-ben pályára lépett futballisták születési éveiről, így a kérdést – az átlagéletkor alakulását – akár idősoros vizsgálat tárgyává is tehetjük. Az 1930-31-es szezonban szerepet kapott 229 játékos közül 104 születési évét ismerjük, az átlagéletkor az ő esetükben 25,1 év. A Pécs-Baranya együtteséből csak két (idősebb) játékos születési évéről van információnk, így őket nem számítva a legidősebb csapatnak adataink alapján a Sabaria FC számít – az ismert születési évek alapján az átlagéletkor itt 27,8 év. Legfiatalabb a Bocskay és a Budai 11 FC kerete volt, 23,6 illetve 23,7 évvel. Valószínűsíthető, hogy a játékosok átlagéletkorát felfelé tolja az a körülmény, hogy a kevesebb mérkőzést játszó, kevésbé ismert fiatalok születési adatai nincsenek a birtokunkban, így ezek az információk természetesen kritikával kezelendők. A legjobban adatolt Ferencváros és a Hungária játékosainak átlagéletkora mindenesetre az összátlagot hozó, illetve ahhoz közelítő 25,1 és 25,4 év.

 

Az 1950-es félszezonban 277 játékos lépett pályára az első osztályban, közülük 170 születési éve ismert számunkra. A játékosok korátlaga a korábbiakhoz képest fiatal, 24,6 év, még mindig érződik tehát a világháborút követő komoly generációs változások hatása. A legfiatalabb együttes a második NB1-es szezonját kezdő Tatabányai Tárna, ismert születési adattal rendelkező játékosai átlagosan mindössze 21,5 évesek. A „legidősebb” Komárom megye másik élvonalbeli klubja, a Dorog – itt 26,4 év a keret átlagéletkora. A 30 év felettiek aránya az összes ismert születési évvel rendelkező játékosból nem túlzottan magas, 12 százalék.

 

csikos_gyula.jpgCsikós Gyula (FTC), az 1950-es szezon legidősebb játékosa

 

Az 1960-61-es szezonban 25,3 év volt a teljes NB1-es mezőny átlagos életkora. A korelnök a már 37 éves Szusza Ferenc Újpestről, valamint a 36 éves Takács György Csepelről; rajtuk kívül még 44 harminc éves vagy idősebb játékos játszott a bajnokságban – a 30 felettiek aránya a teljes mezőnyben 16,6 százalékot tett ki. A másik oldalon 24 húsz év alatti játékost is találunk (az összes pályára lépő 8,9 százaléka), legfiatalabb közülük a 17 éves Ráczi Attila (Diósgyőr) és az ekkor 16 éves, később komoly élvonalbeli játékos- és edző-karriert is befutó Puskás Lajos. Az egyes klubok átlagéletkorában nagyon kicsik a különbségek – a „legfiatalabb” Vasas (24,3) és a „legidősebb” Csepel (25,3) között mindössze egy év a különbség.

 

raczi_attila.jpg puskas_lajos.jpg

 Ráczi Attila (DVTK) és Puskás Lajos (DVSC)

 

1970-71-re ismét visszaesett az átlagéletkor; egy kivételével valamennyi pályára lépett játékos születési évének ismeretében 24,4 évre jön ki az adat. A húsz év alatti játékosok száma 33 (az összes játékos 9,9 százaléka), közülük kilencen tizennyolcadik életévüket sem töltötték még be a szezon kezdetekor. Legidősebb a két meccsen pályára lépő ferencvárosi kapus, Gulyás Géza volt a maga 39 évével, őt a 35 éves Tichy Lajos követte. A harminc év felettiek közé rajtuk kívül még 30 játékos tartozott, arányuk az összes játékoson belül mindössze 9,5 százalék. A legfiatalabb kerettel (23,25 év) a szezon végén búcsúra kényszerülő Szegedi EAC, a legidősebbel (25,64 év) a Tatabányai Bányász rendelkezett.

 

tbsc1970.jpgTatabányai Bányász, 1970

 

1980-81-ben 387 játékos lépett pályára a 18 NB1-es klubban; átlagéletkoruk 24,8 év volt. Legidősebb a Volán (Martos Győzővel, Juhász Péterrel, Márkus Tiborral) és a Nyíregyháza (itt Váradi Ottó, Szekrényes András, Lechner Károly és Buús György volt 30 felett) kerete, 26,6 és 26,7 éves átlaggal. A legfiatalabb klub 23,7 évvel a Videoton (a Disztl-testvérekkel, Horváth Gáborral, Vadász Imrével) és az év végén kieső MTK-VM, ahol többek között Fodor Imre, Boda Imre és Bognár György bontogatta szárnyait. Korelnök a 38. évében járó tatabányai legenda, Szabó György volt, őt a 36 éves zalaegerszegi kapus, Bolemányi János követte. Rajtuk kívül még 45 harminc év feletti játékos játszott, az összes játékos 12,4 százalékát adták. A 20 év alattiak az összes játékos 10 százalékát tették ki.

 

nyiregyhaza_8081.jpgAz első élvonalbeli szezonját töltő Nyíregyháza (1980-81)

 

A rendszerváltás utáni első, 1990-91-es bajnokságban 403 játékos lépett pályára – átlagéletkoruk csaknem megegyezik a tíz évvel korábbi adattal, 24,6 év. A pályára lépők 9 százaléka (37 fő) húsz év alatti, három 16 éves játékos, a győri Berta Péter, a szegedi Várszegi Richárd és a debreceni Sándor Tamás a legfiatalabb. A 30 év felettiek (53 fő) a teljes mezőny 13 százalékát adták, legidősebb a debreceni Moldván Miklós és az ekkor a Volánban levezető Varga József volt.

 

moldvan_miklos_10.jpg varga_jozsef_12.jpg

Moldván Miklós és Varga József még a Tatabánya, illetve az Újpesti Dózsa (!) mezében

 

A Ferencváros kerete a legfiatalabb, ebben a szezonban a későbbi húzóemberek közül Lipcsei, Szekeres Tamás, Telek, Wukovics, Páling is pályafutása elején tart. A legidősebb játékosállománnyal a Váci Izzó rendelkezett, stabil csapattagjai közül Gyimesi Attila, Koszta János, Talapa Tibor, valamint a csehszlovák vendégmunkás Zirko is betöltötte már a harmincat.

 

vac_9091.jpg

A Váci Izzó játékoskerete az 1990-91-es bajnokságban

 

Az ezredforduló „furcsa” bajnokságában 462-en léptek pályára az élvonalban (a kvalifikációs szakasszal együtt). A játékosok 10 százaléka volt 20 év alatti, a 30 felettiek viszont már az összes játékos 18,4 százalékát tették ki. A korelnök a Tatabányára visszatért Kiprich József a maga 37 évével, de a 36. évét töltötte be a bajnokság alatt az újpesti Kozma és a Tatabánya másik veteránja, a kapus Gelei Károly is. A teljes mezőny átlagéletkora 25,3 év volt, megegyezett az 1960-61-es szezonéval.

A legidősebb csapat a Tatabánya volt, amely Kiprichen és Gelein kívül 12 további harminc feletti játékost tudhatott a soraiban, többek között Mészöly Gézát, Balogh Tamást, Szalma Józsefet, Vincze Istvánt, Zsivótzky Gyulát, a legfiatalabb pedig ismét egy év végi kieső, a legnagyobbrészt 19-22 éves játékosokkal felálló Szombathelyi Haladás lett.

 

kiprich_jozsef_10.jpg szalma_jozsef_10.jpg vincze_istvan_10.jpg

Kiprich József, Szalma József és Vincze István (Tatabánya)

 

A 2010-11-es bajnoki mezőny átlagéletkora tizedesjegy-pontossággal megegyezik a 2000-01-esével. Minden ötödik pályára lépő játékos 30 éves vagy 30 fölötti – négy kapus a legöregebb: Végh Zoltán, Rézsó Péter, Kövesfalvi István és Tóth Iván is már a negyvenesek generációját erősítette. A 20 év alattiak aránya nem változott érdemben a korábbi évekéhez képest, maradt 10 százalék körüli értéken. A legfiatalabbak (1993-as születésűek) közé négy kispesti játékos (Erdélyi László, Kapacina Valér, Nagy Gergő, Vécsei Bálint), valamint a kecskeméti Patvaros Zsolt tartozott. Az MTK ismét a legfiatalabb kerettel (22.5 év) rendelkezett – és ismét kiesett a szezon végén az élvonalból; de búcsúzott a legidősebb játékosállománnyal (28,7-es átlag) felálló Szolnok is.

 

A sikeres bajnoki szereplés egyértelműen nem köthető össze a játékoskeret átlagéletkorával. A rutinos játékosok megléte nélkül valószínűleg nehezebb a helytállás, ezt mutatja az MTK kétszeri kiesése és más fiatal csapatok gyenge bajnoki szereplése is. Az idős játékoskeret ugyanakkor nem garanciája a sikernek – a 2010-es Szolnok csont nélkül esett ki, de más kluboknál (például a Tatabányánál) sem vezetett középtávon eredményre a 30 feletti, kiöregedőben lévő játékosok összegyűjtése.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://futballtortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr467357592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.