A kilencek lázadása
2016. április 18. írta: thac

A kilencek lázadása

Az MTK nehéz szezonja, 1971-72

Az MTK labdarúgócsapata az 1970-71-es első osztályú bajnoki évet az 5. helyen fejezte be. Nagy rangadókat nyert, közben pedig váratlan és bosszantó vereségeket szenvedett, hullámzó teljesítményt nyújtott. Nagy megrázkódtatás volt a csapat számára Szucsányi András tragikus halála – 1970 augusztusában edzés közben villámcsapás áldozata lett –, folyamatos sérülések hátráltatták őket, de a szakértői elemzések szerint Palicskó edző fiatalítási törekvései sem jártak feltétlen sikerrel.

 

palicsko_tibor2.jpg

Palicskó Tibor - még játékosként


Palicskó Tibor több poszton is próbálgatta játékosait, főleg a védelemben keverte gyakran a pozíciók között Dunait, Törököt, Oláht, Strasszert, Csetényit és Rabot. Kiss Tiborral, Becseivel, a csapatba frissen beépített Csornával is akadtak problémái, nem mindig sikerült megtalálniuk a közös hangot.

Az 1971-es szezon kezdése előtt mondhatni, bomba robbant a csapatnál: kilenc "öreg" játékos, Hajdú József, Dunai Lajos, Becsei József, Strasszer László, Sárközi István, Oborzil Sándor, Koritár Lajos, Kiss Tibor és Török József kijelentette, nem hajlandók tovább együtt dolgozni Palicskó Tibor edzővel. Nem jelentek meg az MTK-pályán tartott edzéseken, külön edzésprogramot szerveztek maguknak.

Az utóbbi időben több egyesületnél játékosuralmi törekvések mutatkoztak, amelyek hatására néhány edzőt leváltottak. Az MTK-ban is jelentkeztek játékosuralmi törekvések. Kilenc játékosunk jogtalan, teljesíthetetlen követeléssel lépett fel, s mivel igényeiket nem teljesítettük, nem jelentek meg az edzéseken.

A magam részéről nem nyilatkozhatom az ügyről – mondta a Népsportnak Palicskó. Az MTK alkalmazottja vagyok, s amíg az elnökség nem ad engedélyt, addig én hallgatok. Annyit azonban elmondhatok: edzői módszereim helyességéről meg vagyok győződve és pedagógiai elveimtől sem térek el. A jövőben sem. És azokért minden felelősséget vállalok…


Tudjuk: az MTK nehéz helyzetbe került. Hosszú ideig megértéssel figyeltük, sikerül-e úrrá lenni gondjaikon. De az ügy túlnőtt azon, hogy csak az egyesület és a kilenc labdarúgó magánügye legyen. Mert ebben a példátlan ügyben az ítéletnek is példanélkülinek kellene lenni. Ha a játékosoknak van igazuk, akkor az ő javukra, ha nem, úgy – ellenükre. (Népsport, 1971. augusztus 1.)



Az MTK vezetése gyorsan reagált, a klub fegyelmi bizottsága a leálló játékosokat egy évre eltiltotta a játéktól, dacára annak, hogy a kilenc játékos az előző évi keret stabil tagjai közé tartozott. Palicskó egy nappal a rajt előtt már csak az NB I-ben maradást merte célul kitűzni. A megfogyatkozott csapatban zömmel NB I-es tapasztalattal nem, vagy alig rendelkező fiatalok voltak. A Népsport az első mérkőzés előtt a következő MTK-keretet közölte: Brünyi, Pálinkás – Rab, Oláh, Csetényi, Csorna, Mezei, Kermanidisz, Bányász, Kunszt, Kottán, Borsó, Kovács IV, Pécsi, Borik.

A csapatnál volt még az újonnan igazolt Kanász József, a peremembernek számító Salánki és néhány ifjúsági korú játékos. Komolyabb NB I-es múlttal csak a kapus Brünyi és a csapatkapitány Csetényi rendelkezett; Rab Péter, Oláh, Csorna, Kunszt, Kottán és Borsó néhány NB I-es mérkőzésen már játszott, a többiek újoncok voltak - Mezei  a Volántól, Kermanidisz a Kistexttől, Kanász a III. kerületi TTVE-től, Bányász Sátoraljaújhelyről, Kovács Béla a Mákvölgyi Bányásztól érkezett.
A kilenc leálló játékos nélküli MTK nagyon nehéz szezonra számíthatott. Az első fordulóban az NB I B bajnokaként feljutott VM Egyetértés kiöregedőben lévő, kvázi levezetésként játszó játékosaival (Józsa, Sóvári, Nell, Szuromi, Karába, Halápi, Katona) simán 2-0-ra verte az öt NB I-es újonccal felálló kék-fehéreket.

„Az MTK fiataljai lelkesen küzdöttek, de ez még kevés az NB I-hez.” – értékelte a látottakat a tudósító. A második fordulóban az Újpesti Dózsa, majd a harmadikban a Haladás ellen sem tudtak érdemi ellenállást kifejteni a fiatalok, az MTK így három forduló után 0 ponttal az utolsó helyen szerénykedett.



Augusztus 26-án a Népsport címlapon hozta a hírt az eltiltási ügy váratlan fordulatáról:

Felfüggesztették a kilenc MTK-labdarúgó büntetését!


Szerdán érdekes fejlemény következett be a 9 eltiltott MTK-játékos ügyében. Dunai, Oborzil, Sárközi, Koritár, Kiss, Hajdú, Strasszer és Becsei levelet írt az MTK elnökségének, s ebben bocsánatot kértek. Az eltiltottak kijelentették, hogy Palicskó Tibor irányításával szeretnének tovább dolgozni, s együttes munkával kívánják visszaszerezni az elvesztett bizalmat. Az elnökség figyelembe vette a labdarúgók őszinte megbánását, azt, hogy feltétel nélkül alávetik magukat az egyesület vezetősége határozatainak – hangsúlyozza az elnökség közleménye.

 

Úgy tűnt, igazuk lett azoknak a vélekedéseknek, amelyek szerint a szigorú döntést csak az eső felháborodás szülte, az első vereségek után felmenti majd játékosait a klubvezetés. Az MTK belső döntése értelmében a játékosok akár már a harmadik fordulóban pályára is léphettek volna; a döntés komoly felzúdulást váltott ki a klubok körében, a sportsajtó is meglehetősen értetlenül állt előtte, a felmentés egyértelmű negatív hatásait hangsúlyozta. A kilenc játékos ügyének együttes kezelését a legtöbb hozzászóló hibás döntésnek tartotta – többen a felelősséggel kapcsolatos kérdés felvetését hiányolták, a valódi indítékok feltárását és a főszereplők azonosítását várták a klubtól.

Az ügy az MLSZ elnökségének kezdeményezésére a Magyar Testnevelési és Sporthivatal elé került. Az MTS Budapesti Tanácsának fegyelmi bizottsága szeptember 3-án hatályon kívül helyezte a klub által hozott felmentő ítéletet. Indoklásuk szerint:

 

„az MTK fegyelmi bizottsága a fegyelmi büntetések meghozatalakor nem vette figyelembe a súlyosbító, illetve enyhítő körülményeket, mellőzte az elvárhatóság vizsgálatát. Az MTK elnöksége a fegyelmi eljárások végrehajtásának felfüggesztésénél szintén nem mérlegelt egyénileg, és nem értékelte kellő súllyal, hogy a kilenc labdarúgó nem csupán a sportegyesület rendjét, érdekeit sértette.(Népsport, 1971. szeptember 4.)


A fegyelmi bizottság mind a kilenc játékost eltiltotta a játéktól, az eltiltások időtartamát tekintve azonban differenciált: Dunai Lajost 1972. december 31-ig, Sárközi Istvánt 1972. szeptember 30-ig, Kiss Tibort 1972. június 30-ig, a többieket 1971. december 31-ig függesztette fel.

 

dunai_lajos_10_.jpg

Dunai Lajos



Az MST ítélete lényegében Dunait nevezte ki főbűnössé. A korabeli vélekedések is őt tartották a főszereplőnek: a híresztelések szerint nem tudott kibékülni azzal a helyzettel, hogy Palicskó a középpályán akarta szerepeltetni, holott ő a középhátvéd szerepében érezte magát a legjobban. Palicskó az 1970-71-es év végi értékelésben egyébként a következőket mondta az MTK középhátvéd-kérdéséről:

 

Oláh biztonságosabban játszik Dunainál. Egyszerűen, sallangmentesen. Dunai kicsit szereti komplikálni az egyszerűt! Ez pedig már sokszor okozott zavart. Nem véletlen, hogy kísérleteztem velük hátul és a középpályán is. Dunai középen jobb, Oláh pedig a kapu előtt.” (Népsport, 1971. július 12.)

 

olah_jozsef_11_.jpg

Oláh József


Szuromi Antal – aki az 1970-71-es szezon végén igazolt az MTK-ból az Egyetértésbe – komplexebbnek vélte a problémát; egy 2011-ben készült interjúban így fogalmazott:

Ha én ott maradtam volna, biztos nem történik meg a lázadás, ugyanakkor megértettem a futballistákat, mert annyira el voltak keseredve az őket ért megaláztatásokért, hogy nem láttak más kiutat, mint a leállást. Leálltak, hogy márpedig ők Palicskó edzővel nem hajlandók együtt dolgozni. Palicskó Tiborral én sem tudtam kijönni, s kértem is az MTK vezetőit, hogy engedjenek el. (Forrás)

 


Valószínűleg tényleg többről volt szó, mint Dunai sértődése. A leállást, vagy ahogy a korabeli sajtó nevezte a dolgot, a sztrájkot a csapat idősebb játékosai együttesen szervezték Palicskóval való viszályuk miatt. A csapat egyik akkori fiatalja, a későbbi alapember, Borsó János így emlékszik:

Előtte Jablonecben túráztunk, és Török Józsi megkérdezte tőlem az öltözőben, hogy hány éves is vagyok. Mondtam, hogy tizennyolc, és legyintett, hogy jó, akkor veled nem íratjuk alá a papírt. (Forrás)


A Népsport szezon végi értékelésében még egy fontos elemre rámutattak: a vezetők felelősségére, illetve arra a tényre, hogy „a játékosok szerint akadtak olyan vezetők is, akik az ügy kifejlődésekor jó néhány kérdésben nekik adtak igazat.” (Népsport, 1971. december 30.) A klubvezetés bizonytalankodására mi sem jellemző jobban, mint a hirtelen meghozott differenciálatlan döntés a játékosok egyéves eltiltásáról, amit az első két fordulóban elszenvedett vereség után gyorsan felfüggesztettek.


Palicskó edzésmódszerei egyértelműen megosztották még a sportsajtó munkatársait is: a kemény alapozásokat követő pihenőidőszak kihagyását egyesek túlzásként értékelték, mások követendő újításként üdvözölték. A csapat folyamatos változtatását, a játékosok posztok közötti rotálását is hol pozitívan, hol negatívan ítélték meg. Fiának szerepeltetése is ellentétes érzelmeket váltott ki, a játékostársak szerint ifjabb Palicskó 1970-ben még nem volt elég érett az NB I színvonalához.
(Az 1950-es születésű ifj. Palicskó Tibor az 1970-es félszezonban 3 alkalommal kapott bajnoki mérkőzésen játéklehetőséget; az 1970-71-es szezonban már nem lépett pályára a nagycsapatban, a tartalékcsapatban játszott. 1971-72-ben az akkor harmadosztályú BKV Előréhez igazolt.)

Bármi is volt azonban a háttérben, a tény tény marad: az eltiltások miatt rendkívül meggyengült MTK végigszenvedte az őszi szezont – 15 forduló után 6 ponttal (mindössze 1 győzelemmel és 4 döntetlennel) az utolsó helyen szerénykedett a csapat.
A Népsport posztonkénti rangsorában az őszi idény végén az MTK-sok rendre a mezőny alsó felében szerepeltek, a 6-os átlagot (ami ekkor a jó játékot jelölte) senki nem érte el közülük.

Az MTK-játékosok átlagosztályzatai 1971 őszén (zárójelben összehasonlításként az adott poszt legjobbjának eredménye)
kapusok: Brünyi – 5,71  (Rapp, Pécs – 7,45)
jobbhátvédek: Pécsi – 4,14 (Hernádi, Pécs – 5,93)
középhátvédek: Kanász – 5,57 (Szántai, Haladás – 6,47)
beállósok: Csorna – 5,53 (Vidáts, Vasas – 6,33)
balhátvédek: Csetényi – 5,66 (Kincses I – 5,92)
jobb oldali középpályások: Oláh – 5,07 (Szalai, SBTC – 6,80)
bal oldali középpályások: Kovács B. – 5,33 (Kű, FTC – 7,00)
jobbszélsők: Mezei – 4,85 (Fazekas, Ú. Dózsa – 6,60)
jobb oldali csatárok: Kermanidisz – 4,81 (Bene, Ú. Dózsa – 7,06)
bal oldali csatárok: Borsó – 4,63 (Dunai II, Ú. Dózsa – 6,26)
balszélsők: Kunszt – 4,90 (Tóth K., TBSC – 6,33)

A helyzet egyértelműen jelezte, hogy a fiatalok nem tudtak megbirkózni a feladattal, az NB I túl nagy falat volt még számukra. A legnagyobb gondok a csatársorban voltak, de sokat elmond a csapat teljesítményéről az is, hogy az osztályzatok szerint legjobbja a csapatkapitány, balhátvéd Csetényi Csaba lett.

 

csetenyi_csaba_10_.jpg

Csetényi Csaba

 

Kritikus, nagyon nehéz őszünk volt – értékelt a szezon végén Palicskó. – Még ilyen körülmények között is több pontra számítottam a mostaninál. A Diósgyőr három ponttal előz meg minket, az Eger néggyel, a Haladás öttel…



Az eltiltott játékosok közül a téli alapozásnál előbb Török, Oborzil, Strasszer, Becsei, Hajdú és Koritár, majd Kiss és Sárközi is csatlakozott a kerethez – utóbbiak 1972 közepéig tartó eltiltását felfüggesztették.

 

A keszthelyi alapozás eszményi körülmények között zajlott le – mondta Palicskó Szűcs Lászlónak, a Labdarúgás újságírójának 72 februárjában. – Nem feledkeztünk meg az elsőrendű szakmai feladatokról… Még talán annyit: az egyes helyekre mindenki egyforma eséllyel pályázik, nincs bérelt poszt a csapatban. Koritár Lajost különben a tavaszi idény rajtjánál számításba veszem. (Labdarúgás, 1972. február)


Az eltiltásából visszatérő Sárközi így nyilatkozott terveiről:

 

Először is rendszeresen tagja lenni a kezdőcsapatnak. Másodszor: bebizonyítani, hogy tudunk futballozni és küzdeni. De úgy hiszem, nem szabad többet mondanom. Mindannyiunk helyett a játékunknak kell majd beszélnie a tavaszi fordulóban. (Labdarúgás, 1972. február)

 

sarkozi_istvan_10_.jpg

Sárközi István

 

A tavaszi szezon kezdetekor már csak Dunai nem csatlakozhatott a csapathoz. Neki sem kellett azonban már sokáig vezekelnie – 1972. március 17-én az MTS OT fegyelmi bizottsága az ő játékengedélyét is visszaadta. Dunai a Pécsi Dózsa ellen 1-0 arányban megnyert kiesési rangadón már a kezdőcsapat tagja volt – a középpálya bal oldalán kapott játéklehetőséget.


Az MTK tavaszi szezonja a körülményekhez képest jól sikerült. Palicskó Tibor 1972. június 30-án lejáró szerződését mindazonáltal nem hosszabbították meg. Noha június közepén Bencsik János szakosztályvezető még úgy nyilatkozott, hogy a tréner a júliusra maradt fordulókban még a csapat kispadján marad, a július 2-i meccsen szakosztályvezető-edzőként már ő dirigálta a csapatot.
A bennmaradás kérdése az utolsó fordulókra maradt. A 29. fordulóban a Hungária-körútiak a VM Egyetértést fogadták. A forduló előtt a Haladás 13 ponttal már kiesett, az Eger 20 ponttal állt a másik kieső helyen, az Egyetértés és az MTK pedig 22-22 ponttal a 13. és 14. pozícióban. Sztereotip gondolkodásúak szerint egy ilyen helyzet ideális lehet a két pesti csapat számára egy kellemes megegyezéshez. Mi történt?

 

bundameccs_1.png


A békés döntetlennel az Eger – amely vereséget szenvedett Újpesten, kiesett, az utolsó forduló már tét nélkül zajlott volna le. A nyilvánvaló bundamérkőzés kapcsán azonban az MLSZ közbelépett: az eredményt megsemmisítette, és mind az MTK, mind az Egyetértés pontjaiból kettőt-kettőt levont. Ezzel az utolsó fordulót mindhárom csapat 20-20 ponttal várhatta.

 

bunda2.png

 


A 30. fordulóban az MTK „lelkes játékkal”3-1-re verte a középmezőnyhöz tartozó Csepelt, a VM Egyetértés 0-0-t játszott a Pécsi Dózsával, de mindennek már nem volt különösebb jelentősége, az Egri Dózsa ugyanis nem tudott élni a lehetőséggel, és sima 4-0-s vereséget szenvedett Kispesten.

Az MTK tehát bennmaradt az NB I-ben, egy dicsőségesnek aligha nevezhető szezon végén. A főszereplők közül Palicskó edzőről már szót ejtettünk; az utolsó fordulókban már nem ő dirigálta a csapatot, 1973-ban a Dunaújvárosi Kohász edzőjeként tért vissza az élvonalba. A hetvenes-nyolcvanas években komoly edzői karriert futott be, 1983 és 1985 között az MTK-VM-nél is dolgozott.

Dunai Lajos 1974-ig maradt az MTK játékosa, az 1974-75-ös szezon közben a másodosztályú Bp. Spartacushoz távozott, 1976-ban visszavonult a játéktól.

Kiss Tibor 1977-ig maradt az MTK futballistája, ekkor a Csepelhez szerződött. Itt már csak egy évet húzott le, 1978 nyarától a szakvezetés fegyelmi problémák miatt nem tartott tovább igényt a játékára.

kiss_tibor811_.JPG

Kiss Tibor

 

Sárközi István 1975-ig maradt az MTK csapatában, ekkor ő is a Spartacushoz került. Innen Székesfehérvárra, a MÁV Előréhez igazolt, később az Építők, a Jászberényi Lehel, majd a Baja játékosa lett. Belekeveredett a totóbotrányba, börtönbe került, pályafutása és élete tönkrement. 1992 januárjában Rákoscsaba és Pécel között tisztázatlan módon kiesett egy vonatból, és életét veszítette.



 

A bejegyzés trackback címe:

https://futballtortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr608640138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Millerdraft 2016.04.19. 17:57:58

Nagyszerű poszt, köszi, hogy megírtad! Bár a játékosok nevét, és Palicskóét is ismertem de szinte semmit nem tudtam erről a sztoriról.
A kiesési rangadó tudósítását olvasva rögtön feltűnik, hogy anno egy MTK- Egyetértés meccsre is 3500 néző látogatott ki. Más idők voltak.