A magyar futball Tibi bácsija - egy elfeledett szövetségi kapitány, Gallowich Tibor
2017. december 11. írta: thac

A magyar futball Tibi bácsija - egy elfeledett szövetségi kapitány, Gallowich Tibor

A magyar futball második világháború utáni újjászervezésében központi szerepet betöltő Gallowich Tibor a hazai futballtörténelem méltatlanul feledésbe merült alakja. Aktív pályafutása során a Nemzeti SC, a 33 FC kapusa volt, edzőként többek között a Kispestet, a Vasast, az MTK, a Csepelt, a Tatabányát dirigálta. Elsőként játszatta játékosait (a kispestieket) az úttörő WM-formációban. Sportújságíróként kora legjelentősebb egyéniségei közé tartozott, a Népsport felelős szerkesztője volt. Szövetségi kapitányi mérlege 17 győzelem és 1 döntetlen mellett mindössze 4 vereség. Nála debütált a válogatottban Grosics, Bozsik, Zakariás, Hidegkuti és Puskás, a későbbi Sebes-féle „Aranycsapat” derékhada. Neve mégsem tartozik a legismertebb magyar edző- és kapitánynevek közé. Írásunkban a tragikus sorsú, korán elhunyt sportembernek kívánunk emléket állítani.

 

Gallowich Tibor 1900. november 3-án született Szegeden. Apja nemeskotteszói Gallowich Jenő szegedi újságíró, a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület alapítója, és elnöke, édesanyja kelemenfalvi Ternovszky Margit, híres énekesnő, előkelő délvidéki család leszármazottja. A pénzügyigazgató apával rendelkező feleség és a kisnemesi származású férj jó ideig a szegedi kulturális élet fő szervezője volt. Nem mellékesen Gallovich Jenő nem volt egyszerű természet: fiatalabb korában Debrecenben, majd Nagyváradon is a város hírhedt párbajozójának számított.

„Graebe Henrik kolozsvári származású huszárfőhadnagynak párbajban belevágott a lábába, úgy, hogy évekig mankón kellett járnia a szerencsétlen embernek.” – írja visszaemlékezésében Tápay Szabó László újságíró és művelődéstörténész.

 gj.JPG

Az apa, Gallovich Jenő (jobbról a harmadik) a Nagyvárad című politikai napilap szerkesztőségében, 1896-ban

Forrás: Láng József: A Nagyvárad politikai napilap huszonhat éve. Nagyvárad, 1896.

 

Az 1910-es évek elején döntöttek a fővárosba költözés mellett. Gallovich Jenő az Országos Iparos Szövetség ügyvezető elnöke lett. Újságíróként is tovább dolgozott, a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesülete ügyvezető elnöke lett. A családnak három gyermeke született. Tibor, Ervin, és az 1922-ben, hét éves korában meghalt György. A családi tragédiák sora a legkisebb gyerek halálát követő nyolcadik évben folytatódott, az anya, Ternovszky Margit 51 éves korában szívbetegség következtében elhunyt. (Békés,1930. december 17.)

 

Tibor ekkor már híres sportember, szigorlat előtt álló jogászhallgató. Labdarúgói karrierjét a Nemzeti SC-ben kezdte 1915-ben, kapus poszton szerepelt. Első ifjúsági mérkőzése az FTC-NSC találkozó volt. 1919/20-ban a frissen első osztályba jutott Nemzeti SC felnőtt csapatának kapusa lett. Első számú kapusként védte végig az évet. Egyes források szerint a következő szezonban a Budapesti AK csapatához szerződött, ahol két évadon át, 1922-ig szerepelt, más adatok viszont arra utalnak, hogy egészen az 1927-es szezonig nem hagyta el a Nemzetit. 

 gt_nemzeti.JPG

Képes Sportlap, 1948/18.

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

1923-ban a Magyar Ifjúsági Labdarúgó Liga kapitánya lett. Ebbeli minőségében az ő nevéhez fűződik Toldi, akkor még Tunigold Géza felfedezése az ifjúsági szövetség karácsonyi tornáján.

 

„Gallowich Tibor, az ifiliga kapitánya egy budai kis ificsapatban figyelt fel a jótermetű focista mozgására.
- Ki ez a srác? - kérdezte a csapat intézőjét, akit történetesen Tunigold Istvánnak hívtak.
- Brünner - volt a válasz.
Gallowich felhívatta a szövetségbe Brünnert, ám csodák csodájára egy teljesen ismeretlen, vékonydongájú srác jelentkezett, aki még csak nem is hasonlított a keménykötésű legényre. Kiderült, hogy Brünner néven és Brünner igazolásával az intéző öccse, Tunigold Géza focizik.
Hogy miért volt szükség erre a turpisságra? Elsősorban azért, mert Géza még gimnazista volt, s a szabályok szerint nem focizhatott nyilvános egyesületben.
Másodsorban pedig azért, mert a saját nevén már játszott a Magyar Optikai Művek együttesében. Mert hát a Cégliga csapataira nem vonatkozott a gimnazisták kizárása...
Gallowich félt, hogy még egyszer átejtik, így együtt kérette magához az igazi Brünnert is, meg Tunigold Gézát is. így persze rögtön kiderült, melyikük az igazi tehetség.
így aztán a hazai és a külföldi közönség Toldi Géza néven ismerhette meg a Tunigold família ifjabbik fiúgyermekét.”

Forrás: Ferencváros, 1997. július.

Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/

 

Természetesen közben folytatta aktív labdarúgó-pályafutását is. 1922-ben már biztosan a Nemzetiben játszik. 1926-ban, a Nemzeti olaszországi túrája közben hírbe hozták a Ferencvárossal, végül azonban nem lett a Fradi játékosa, úgyhogy a következő évet még a Nemzetiben kezdte, de már csak egy alkalommal védte a csapat kapuját, ideje nagy részét az NSC és más kisebb csapatok ifjúsági játékosainak tréningezése töltötte ki.

 

pmh.JPG

Prágai Magyar Hírlap, 1926. január 30.

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

1927/28-tól a 33 FC csapatában játszott; 1928 novemberében fegyelmi ítélettel eltiltották, majd sérülés hátráltatta, úgyhogy a szezonban nem szerepelt bajnoki mérkőzésen. Hosszas kihagyást követően 1929 áprilisában újra a Nemzeti SC edzéseit kezdte látogatni, a kapuba azonban már nem tért vissza. 1929 májusában a Magyar Sportújságírók Egyesületének tagja lett, bár még az 1929/30-as évad során is a 33 FC igazolt játékosa maradt.

 

portre.JPG

Gallowich Tibor

Forrás: http://gyujtemeny.sportmuzeum.hu

 

Lakat T. Károly szövetségi kapitányokról szóló sorozatában írja róla:

„A szurkolók maguk között csak „a szerencsés Gallowichnak” nevezték. Nem véletlenül. Mérkőzések, sőt bajnokságok sorát védte végig úgy, hogy a labda és (a kapusok legjobb barátja) a kapufa szinte mindig vele volt, olyan helyzetekből került ki rendre győztesen, amelyekbe más kapusok garantáltan belebuktak volna. Egy idő után aztán már rá is játszott a becenevére: minden találkozó megkezdése előtt egy mágnespatkót (a szerencse jelképét) helyezett el kapuja valamelyik sarkában, tovább hergelve ezzel az ellenfelek szurkolóit.”

 Forrás: http://www.tempofradi.hu/o-kapitany-kapitanyom-3

 

1930-ban a Tatabányai SC edzője lett; heti három alkalommal Budapestről járt Tatabányára edzést tartani, illetve a mérkőzésen irányítani a játékosokat. (Népsport, 1945. május 11.) A TSC akkor már a Nyugatmagyarországi LASz I. osztályának kiemelkedő csapata, 1925 óta egyszeres bronz-, kétszeres ezüst- és kétszeres aranyérmese. Gallovich edzősége alatt sem romlott a Tatabánya teljesítménye, ismét bajnoki címet szereztek, sőt a II.osztály csoportgyőzteseinek bajnoki döntőéig jutottak a Salgótarjáni SE és a Dunakeszi Magyarság legyőzésével.

A Székesfehérvárott játszott országos döntőn a Tatabánya 2-2-t játszott a BLASZ I. osztály győztesével, a Törekvéssel, így megismételt mérkőzésre került sor. Bár a Törekvés nyomására Budapestre vitt, és a tatabányai futballkrónika szerint nem kifejezetten tisztességesen levezetett második mérkőzésen a kőbányai csapat 4-0-s győzelmet aratott, a döntőbe jutás a tatabányai futball addigi legkomolyabb eredménye, amiben egyértelműen nagy szerepe volt a fiatal edzőnek – akit nem mellékesen a középdöntő előtt az országos intézőbizottság elnöke elleni kirohanása miatt egy hónapra eltiltottak a sporttisztségek viselésétől. (Bárdos László István – Havasházi László: Bányász sportolók 50 éve. Tatabánya, 1961.; Nemzeti Sport, 1931. július 7.)

 

1931 őszén a BLASZ II. osztályában szereplő BTC edzői székét foglalta el. Az előző évben a BLASZ I-ből kieső csapat a feljutást célozta meg. Gallovich szerződtetésétől sokat vártak, a szezonjuk azonban nem sikerült túl fényesre – 14 csapatból végül csak a 11. helyet tudták megszerezni.

Edzői karrierje ezzel együtt is beindult, az 1932/33-as évben már a Profi I. ligás Nemzeti SC kispadján találjuk. Az NSC edzőség mellett a Csepel ifjúsági csapatát is irányította. A fiatalok csoportjuk megnyerését követően a BSZKRT ificsapatának legyőzésével megszerezték a Budapest Bajnoka címet, majd a Vidék Bajnoka címet elnyerő Bánszállás elleni 7-2-es győzelemmel országos ifjúsági bajnokok lettek. (Pesti Hírlap, 1933. augusztus 15.)

A felnőtt első osztályban 10. helyen zárt az NSC csapatával, az év végén pedig ismét klubot váltott, a Kispest FC edzője lett, másfél évet töltött itt. Taktikai újításáról, a WM-rendszer első magyarországi alkalmazásáról így ír egy saját magával készített „interjúban”:

 

 int.JPG

 

„A Kispest játékosanyaga a szellemes kombinációkra alapozott közép­európai stílusra nem volt alkalmas, hiszen előző évben éppen, hogy ki nem esett, de Nemes megszerzésével egyenesen hivatva volt a harcos W-formációra.  Ezt rögtön megláttam és erre állítottam át a csapatot. Az eredmény bámulatos volt.  A legelsők közé verekedtük fel magunkat.

Én sokat jártam Olaszországban és nagyon megtetszett nekem az olasz-rendszer. Legnagyobb sikereimet ezzel értem el. A Budafokot is ezzel a rendszerrel hoztam fel az NB-be.  Szerintem a magyar játékosok zöme szívesen játssza azt a rendszert, mert rugalmassá lehet tenni, hiszen ha lényegesen jobbak vagyunk az ellenfélnél, akkor az összekötőknek nem kell hátramenni segíteni  és öt csatárral támadhat a csapat.”

Képes Sport, 1941/19.

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

A WM-rendszer bevezetésének szükségességével kapcsolatos hangok 1933-tól kezdtek felerősödni a magyar sportsajtóban. A WM-ről az Olaszországban dolgozó Schöffer Imre számolt be először hazánkban (Szegedi Péter: Az első aranykor. A magyar foci 1945-ig. Bp., 2016.).

A Nemzeti Sport is egyre többször hozta fel az olasz játékstílus (a "metodo", a WM "olasz verziója")  célratörőségét, szemben a technikai csillogásra, egyéni megoldásokra építő, csapatjátékként azonban egyre kevésbé hatékony „magyar stílussal”. 

 

 1935 tavaszától a Profi II. ligában játszó Budafok FC edzője lett, saját pályafutása második bajnoki címét szerezte a csapattal. Az I. ligában is a csapat kispadján marad, sikeresen benntartotta az újonccsapatot a legjobbak között. 1936 őszén a Csepel kispadjára került, 1937. január 24-én azonban nagy betűkkel jelentette a Nemzeti Sport: „Gallowich Tibor lesz a Kispest új edzője”.

 

„Szombaton kaptuk a hírt, hogy az edzőkérdést máris megoldották: Gallowich Tibort kérték fel az edzői tiszt betöltésére. E hírrel kapcsolatban beszélgettünk Révész Miklós dr.-ral, Kispest egyik vezetőjével.

Még nem döntöttünk véglegesen, de valószínűleg Gallowich vezeti tavasszal edzéseinket. Péntek este megbeszélést folytattunk az aktuális kérdésekről s a vezetőség megbízott engem és Vásárhelyi dr. főtitkárt, hogy tárgyaljunk Gallowichcsal a dologról. Hétfőn beszélünk Gallowich Tiborral. Reméljük, hogy a megbeszélésnek pozitív eredménye lesz. Sok ajánlatunk volt, mi azonban mégis Gallowich mellett döntöttünk éspedig több okból: legjobban ismeri a játékosainkat; a fiúk szeretik, mert tud velük bánni; a közönség is szeretettel gondol Gallowichnak a Kispestben hosszú időn át végzett lelkes munkájára; végül nem új ember, tehát nem akar majd új iskolát meghonosítani.”

Nemzeti Sport, 1937. január 24

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt

 

Az edzőváltás jót tett a Kispestnek, az 1936 őszén széthulló, kiesőhelyen záró klub a szezon végére a 10. helyre lépett előre, 5 ponttal megelőzve a 12. helyen már kiesőként záró Szombathelyi Haladást.

Az év végén Gallowich visszatért azonban a II. ligás Csepelhez, ahol az 1937/38-as évad végén ezüstérmet szerzett csapatával. Újabb klubváltás, irány az I. ligába újonnan feljutott Zuglói SE – most elmaradt a siker és a meglepetés, a csapatnak nem sikerült kivívnia a bennmaradást.

Ezen a ponton egy kicsit eltűnik a szemünk elől – a források szerint a harmincas-negyvenes években dolgozott a Wekerletelepi SC edzőjeként, sőt a már idézett Lakat T. Károly-cikk szerint a Ganz edzője is volt, sajnos életútjának ezekhez az állomásaihoz nem sikerült pontos évszámot párosítanunk.

Körülbelül ez az időszak lehet mindazonáltal wekerletelepi működése, 1943-ban ugyanis az akkor 19 éves Vereczkei László, a WSC (később a Törekvés) kapusa ezt mondja a Képes Sport újságírójának:

 

„Engem még Gallovich Tibi bácsi, a volt oktatónk fedezett fel. Úszom, tornázok és futballozom. Legutóbb meghívtak az ercsi ifjúsági táborba, ahol Szabó Pál szövetségi oktató az utánpótlás válogatottjába ajánlott.”

Képes Sport, 1943/37.

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

1940-ben viszont már biztosan a Vasas edzője lett, emellett pedig a Képes Sport újságírójaként tevékenykedett.

 

ks43.JPG

Képes Sport, 1940/51.

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

Az angyalföldi munkáscsapatnál négy szezont töltött, a Vasas krónikása így emlékezik róla:

 

„Ez a csupaszív ember szavaival, tüzével, lelkesedésével hegyeket is képes lett volna elmozdítani. Mágneses erővel ragadta magával környezetét, lelket öntött mindenkibe.Szíve az embertársakért, a Vasasért vert igazán. Jött a pályára, kis orvosi táskájával, hozta sokszor éhes játékosainak a palacsintát. Úgy mondták, doppingszert sütött bele. Ez a doppingszer a szíve volt. Futókat varázsolt a sántítókból, kiesésre álló gárdából bajnokot faragott, szürke futballistából válogatottat. Soha nem tagadta, élete legszebb éveit a Vasasnak köszönhette. Azt is vallotta, nem lesz hosszú életű, két végén égette a gyertyát.”

Boskovics Jenő: Vasas, ne hagyd magad! 145. 

 

1940-ben kettős szerepében, a Képes Sport újságírójaként így ír saját csapatáról:

 

vasas40.JPG

Képes Sport, 1940/51.

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

A Vasassal 1940/41-ben 4., a következő szezonban bajnok lett a másodosztályban, majd az NB I-be jutott csapattal 1942-43-ban 6., 1943-44-ben 13. lett.

 

Idézzük ide a Vasas 1942-es NB I-es csapatát, Gallowich leggyakrabban pályára léptetett 11-ét:

Angyal István – Aradi Károly, Golács Róbert, Szentandrássy Gyula, Nagy II Ferenc, Szomolányi Gábor, Németh Antal, Tóth II Gyula, Jenőfi-Jock Jenő, Nagy I István, Junász Géza.

Játszott még Dormos Károly, Bihari-Bitz Károly, Devecseri Sándor és Saroveczky Gyula.

 

Gallowich már a háború előtti években a szociáldemokrata párt támogatója volt, emiatt évekig megfigyelés alatt állt, majd a nyilas hatalomátvételt követően menekülnie kellett. Boskovics Jenő könyve szerint menekülés közben liftaknába esett, így a szovjet csapatok érkezésekor éppen törött lábbal feküdt egy kórházban. 1945 áprilisában a megalakuló Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség országos vezetőségének tagja lett, immáron az MKP delegáltjaként. (Forrás: archivnet.hu)

Öccse, Gallowich Ervin is részt vállalt a magyar sport háború utáni újjászervezésében orvosszázados rangban a szintén 1945 áprilisában az Orvosok Szabad Szakszervezete keretén belül megalakuló sportorvosi szakosztály titkára, valamint a Sportorvosi Intézet, majd a megalakuló Sportorvosi Tanács egyik vezetője lett.

 

ge.JPG

Dr. Gallowich Ervin (jobbról a második) 1943-ban a Szt. Rókus Kórház labdarúgócsapatában

Képes Sport,1943/39.

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

A MADISZ vezetőségi tagsága mellett az újjászervezett sportnapilap, a Népsport is Gallowich Tibor nevével a címlapon jelentkezett, Barcs Sándor, Hidas Ferenc és Solti Lajos társaságában ugyanis a szerkesztőbizottság tagja, később felelős szerkesztője lett. Mindemellett ismét visszatért a Vasas kispadjára, az 1945-ös félszezonban az ő edzősködésével indult neki a csapat a bajnokságnak. Május 2-án érdekes mérkőzésre került sor, a Vasas a Munkásválogatott ellen lépett pályára. A mérkőzés furcsasága, hogy a szövetség Gallowichot kéri fel a Munkásválogatott összeállítására, így lényegében az ő két csapata játszott egymás ellen.

 

A két összeállítás:

Vasas: Aknavölgyi – Nádas, Pósa – Szentandrási, Tóth L., Kertész – Illovszky, Nagy I., Hradszky, Berzi, Pápai.

Munkásválogatott: Brenner – Karádi, Fekete – Jakab II, Baráthi, Ridács – Rácz,Bodor, Lukács, Horváth II, Frenák I.

 

A meccsen a Vasas 2-0 arányban nyert, a Népsport írója így viccelt:

„Gallowich, a Vasas-edző, s a munkásválogató szalad haza: Hej, a mindenemet, hű, de megvertem magamat.”

 

Közben új megbízatást kapott, a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. A kinevezés hivatalos időpontjáról megoszlanak a vélemények, egyes adattárak szerint 1945. augusztus 8-tól szövetségi kapitány, a Népsport azonban már május 27-én így írt:

 

„Gallowich Tibor, a labdarúgás országos szakfelügyelője és a szövetség kapitánya megjelent az edzőtestület szokásos heti összejövetelén és felhívta az edzők figyelmét a változott helyzetből (heti két mérkőzés, táplálkozási viszonyok stb.) adódó új edzői problémákra.”

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

Május 31-én ismét szövetségi kapitányként tartott előadást a VII. kerületi MADISz Rottenbiller utcai helyiségében. 1945. június 27-én a Népsport jelentette be, hogy Gallowich lemondott a Vasas edzői tisztéről, mert összeférhetetlennek tartotta a klubedzői szerepkört a szövetségi kapitányi pozícióval.

 

bucsu.JPG

Népsport, 1945. június 27.

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

Július 6-án Guttmann Bélát nevezték ki a Vasas edzőjének, Gallowich ettől kezdve már egyértelműen a magyar labdarúgó-válogatott összeállításának szentelte idejét. Nem is tétlenkedett: az 1945. augusztus 19-i, Ausztria elleni 2-0 arányban megnyert meccsen három újoncot avatott: Lakat Károlyt (FTC), Illovszky Rudolfot (Vasas) és Mike Istvánt (FTC). A másnapi következő mérkőzésen négy újoncot vetett be: a Haladásból Szabó Imrét, a Salgótarjánból Vincze Gyulát, az Újpestből Kirádi Ervint, és a Kispestből Puskás Ferencet. A meccset 5-2-renyeri Magyarország, Puskás és Vincze is gólt szerzett.

Az új tehetségek beépítése pedig folytatódott. 1945. szeptember 30., az ellenfél Románia. Debütált a Ferencvárosból Sipos Vilmos, az Újpestből Nyers István, és a Herminamezei AC-ból Hidegkuti Nándor. Az eredmény 7-2, Nyers 1, Hidegkuti két gólt szerzett.

Nem megyünk végig tételesen Gallowich mérkőzésein, de felsoroljuk azokat a játékosokat, akiket a fentieken túl elsőként ő vetett be a válogatottban:

Keszthelyi Mihály (Csepel), Horváth Ferenc (Szolnok), Kovács I Imre (ETO), Deák Ferenc (Szentlőrinci AC), Tóth Lajos (Vasas), Ónody Andor (FTC), Patkoló Rezső (UTE), Szilágyi I Gyula (Vasas), Károlyi József (Diósgyőr), Laborcz Lajos (Újpest), Rákosi Ferenc (Csepel), Vezér Antal (PVSK), Bozsik József (Kispest), Zsolnay János (MATEOSZ), Grosics Gyula (MATEOSZ), Zakariás József (MATEOSZ), Hegedűs András (MTK), Marik György (Vasas), Kónya József (Csepel), Gőcze Sándor (ETO), Henni Géza (FTC), Tagányi Árpád (Szentlőrinci AC), Nagy II István (Csepel), Kovács I Imre (MTK), Kéri Károly (FTC), Kovács II József (MTK), Horváth Károly (Újpest), Kubala László (Vasas), Pintér József (Csepel).

 

Nem vádolható azzal, hogy a nagy fővárosi klubokra alapozta volna a válogatottat. Nem véletlenül állapítja meg Lakat T. Károly:

 

„Egy jottányit sem kisebbítve az Aranycsapattal 1950 és 1954 között a világot végigverő Sebes Gusztáv érdemeit, a lecsupaszított tények: a valaha volt legnagyobb futballalakulat alapjait nem Sebes, hanem Gallowich rakta le.”

http://www.tempofradi.hu/o-kapitany-kapitanyom-3

 

1946 márciusában ismét klubedzői feladatot vállalt: az MTK 1946. március 17-i, ETO elleni hazai 5-1-es vereségét követően egy időre átvette a csapat játékosainak tréningezését. Csapkay Károly edző betegsége miatt ekkor egy ideje már Bíró Sándor, a csapat hátvédje vezette a csapat tréningjeit. Bíró azonban nem felelt meg az elvárásoknak, sőt, a klubvezetés szerint kifejezetten visszaélt a bizalommal, anyagi okokra hivatkozva nem lépett pályára a Győr elleni mérkőzésen. A csapat bomlását megelőzendő a vezetés gyorsan lépett: felkérték Gallowichot, hogy Csapkay betegsége alatt vezesse az MTK edzéseit. A néhány hetes időleges felkérésből végül három hónap lett: a szövetségi kapitány a június 23-i, Újpest elleni 4-4 után vált csak meg a csapat kispadjától.

 

mtk.JPG

Világosság, 1946. június 25.

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

 

1945-ben és 1946-ban Gallowich a csúcson volt. Szövetségi pozíciója mellé tucatjával kapta a klubedzői felkéréseket, a Népsport felelős szerkesztőjeként nem csak a labdarúgás elméleti és gyakorlati, hanem szinte a hazai sportélet valamennyi releváns kérdésében állást foglalt. Politikai befolyása is megnőtt, a népbírósági és igazolóbizottsági tárgyalások gyakori meghívottja volt, háború előtti sportvezetők, játékvezetők ügyében kérték a tanúvallomását.

 

450516.JPG

Népsport, 1945. május 16.

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

Szövetségi kapitányként is páratlan sikereket ért el, 17-1-4-es mérlege egészen kimagasló. 1947-ben két könyv is megjelent a szerkesztésében, a Sportkönyv, valamint Az ötvenéves magyar futball. Ugyancsak ebben az évben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Arany Fokozatát.

 

1948 őszére azonban Gallowich egészsége megromlott. Betegségéről több verzió is terjed: egyesek szerint szívbetegség, mások szerint gyomorbaj kínozta. Utolsó hivatalos mérkőzése szövetségi kapitányként a Románia elleni 9-0, 1948. június 6-án. A következő eseményekről Rejtő László az 1966-ban megjelent Az Aranycsapat és árnyaiban így ír:

„Gallowich 1948 nyarán jugoszláv túrára vitte a csapatot. Budapest néven szerepel a nagyválogatott, s győzött 2-1-re Zágrábban. Ez volt Gallowich utolsó csapata: Tóth Gy. – Rudas, Kispéter, Balogh – Bozsik, Zakariás – Egresi, Keszthelyi, Mészáros, Puskás, Tóth III.

Még Splitben is játszott egy barátságos meccset a csapat, aztán hazatért. Itthon pedig azon vette észre magát Gallowich Tibor, hogy – „lemondott”…”

Rejtő László: Az Aranycsapat és árnyai. Bp., 1966.Sport Kiadó. 31. 

 

Valószínű, hogy több, egészségi állapotához kapcsolódó ok vezetett lemondatásához, bár teljesen nem kizárható az sem, hogy valamilyen politikai ok is közrejátszott a dologban, hiszen ne feledjük, 1948-ban, a „fordulat évében” járunk.

Az a verzió, amely Tildy Zoltán köztársasági elnök eltávolításával hozza összefüggésbe Gallowich távozását, mindenesetre nem tűnik reálisnak, hiszen a már a háború előtt is baloldali, 1945 után az MKP-hez kötődő Gallowichnak nem lehetett különösebben sok köze a kisgazdapárti politikusokhoz. Hogy nem önként távozott, az viszont biztosra vehető.

Nem kisebbíti érdemeit, emlékét sem sározza be, ha tudjuk: betegsége(i) mellett élete utolsó éveiben komoly alkoholproblémákkal küzdött. Az is biztos, hogy az alkohollal kapcsolatos bajok nem a leváltását követően jelentkeztek először.

 

hosszulepes.JPG

Tolna Megyei Népújság, 1957. július 23.

Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/

 

ks47_15.JPG

Képes Sportlap, 1947/15.

 

Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

Lemondatása minden bizonnyal hozzájárult élete gyors és végleges tönkremeneteléhez. 1949 elején a főiskolai világbajnokságra készülő magyar csapat felkészítésével bízták meg; a főiskolai válogatott kapitányaként bejárta a vidéki klubokat, játékosokat figyelt meg, egyesületi vezetőkkel tárgyalt. Pécsett folytatott megbeszéléseiről egy kellemetlen baleset híre maradt fenn:

 

kar49.JPG

Dunántúli Napló, 1949. március 16.

Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/

 

Szintén 1949-hez kapcsolódó hír, hogy Gallowichot a MATEOSZ kérte fel szaktanácsadójául. 1949 után egy időre ismét eltűnt a szemünk elől, majd 1951 májusában a Népsport adta hírül, hogy átvette az NB II-es Győri Vörös Meteor (a Győri Dózsa jogelődje) csapatának irányítását.

Ekkor már komoly alkoholproblémái voltak. 1948-ban a magyar futball legfontosabb emberének számított, 1951-ben 5-600 néző előtt irányította Győr aktuálisan második számú csapatát. 

 

„Gallowich pedig visszavonult, vidékre ment edzőnek, egyre ziláltabban, külsőben, belsőben megtépázottan. Meghasonlott, idegösszeomlás előtt álló, kínzó gyomorbajára orvosságot nem találó ember… Nem talált? Nagyon is talált… Túl sokat talált… És az „orvosság” meggyógyította, elmulasztotta minden gondját, baját, fájdalmát, búját – örökre.” – írja a már idézett könyvében Rejtő László.

 

1952-ben, élete utolsó évében az NB II Déli csoportjában szereplő Gyulai Építők edzője lett. 19 fordulón át ült a gyulai kispadon. Június 29-én még ő küldte pályára csapatát a Kiskunfélegyháza elleni mérkőzésen, az őszi szezonkezdést azonban már nem élte meg. Rövidesen kórházba került, és az adattárak szerint július 12-én, a halotti anyakönyv szerint július 13-án éjjel meghalt.

 

A Kerepesi úti temetőben temették el. A sírnál az OTSB részéről Hajdu Andor, a Vasas részéről Linczmayer Ferenc, az Építők országos elnöksége nevében Vadas Miklós, az Edzők Tanácsa nevében Mándi Gyula, a Vasa játékosai nevében Illovszky Rudolf, a Tatabányai Bányász nevében Machos Ferenc, míg a Gyulai Építők nevében Szabó Ferenc mondott gyászbeszédet.

 

 

A cikk elkészítéséhez az Arcanum DigitálisTudománytár, valamint a Hungaricana Közgyűjteményi Portál digitalizált dokumentumait (Nemzeti Sport, Népsport, Képes Sport, Sporthírlap, Világosság, Békés, Ferencváros, Dunántúli Napló, Prágai Magyar Hírlap, Tolna Megyei Népújság) használtuk fel.

  

További felhasznált források:

 

  • http://archivnet.hu
  • Bárdos László István – Havasházi László: Bányász sportolók 50 éve. Tatabánya, 1961.
  • A Csepel Sport Club 75 éve, 1912–1987. Bp., 1987.
  • https://familysearch.org
  • Fügedy Péter: 75 év piros-kékben. Bp., 1986. Népszava – Vasas Sport Club.
  • Lakat T. Károly: „Ó, kapitány… kapitányom” – 3. tempofradi.hu
  • Láng József: A Nagyvárad politikai napilap huszonhat éve. Nagyvárad, 1896. https://mek.oszk.hu
  • Magyar Családtörténeti Adattár macse.org
  • Novák István: A Vasas labdarúgók krónikája, 1911–1971. Bp., é.n., Kossuth.
  • Rejtő László: Az Aranycsapat és árnyai. Bp., 1966.Sport Kiadó.
  • Szegedi Péter: Az első aranykor. A magyar foci 1945-ig. Bp., 2016.
  • Szegény ember gazdag élete. Szabó László visszaemlékezései. Bp., 1928., Athenaeum. http://mtdaportal.extra.hu

 

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönettel tartozom a Magyar Focitörténet facebook-csoport tagjainak, mindenekelőtt Hegyi Tamásnak, Pataki Gyulának és Szegedi Péternek.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://futballtortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr9613473959

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Napikispest 2017.12.12. 2017.12.12. 09:20:34

Horváth András // kapussal 2020 nyaráig hosszabbítottunk. (via honvedfc.hu) Az megvolt, hogy Gallowich Tibor edző Kispesten próbálta meg elsőként bevezetni Magyarországon a WM-formációt (annak is az olaszos verzióját)?  Hogyan lesz egy közepes kapusból…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.