Holló Zsiga, aki Höffling Norbert volt
2017. december 26. írta: thac

Holló Zsiga, aki Höffling Norbert volt

A második világháború utáni első "igazi" idegenlégiósunk története

1947 vége. A sportsajtóban és a közéletben épphogy csendesedett a román, csehszlovák, olasz és francia játékoscsábítások és játékosszöktetések híre, amikor az MTK csapatának vezetői örömmel jelentették be:

 „Eddig mindig csak Magyarországról vitték el idegenbe a játékosokat. Hosszú idő után ez most az első eset, hogy a megerősödött Magyarország már mint „felvevő” jelentkezik, és külföldi honos játékos fog szerepelni magyar színekben.”

Az új igazolás Norberto Höffling, a Ciocanul Bukarest gólerős középcsatára, akiről (ekkor, de később is) meglehetősen keveset tud a magyar sportsajtó és a futball iránt érdeklődők társasága.

Ki volt ez a Höffling nevű játékos? Azt mindenesetre tudjuk róla, hogy a bukovinai Csernyivciben született 1924. június 20-án, zsidó szülők gyermekeként.

 

Csernyivci meglehetősen zaklatott történetű település, lakossága többségében német-zsidó, 1918-ig a Bukovinai Hercegség székhelyeként az Osztrák-Magyar Monarchia része. 1918-ban Romániához kerül, egészen 1940-ig román városként tarthatjuk nyilván. 1940-ben Besszarábiával együtt a Szovjetunióhoz csatolták, itt azonban csak egy évet töltött el,1941-ben ugyanis a román hadsereg megszállta, és ismét Romániához csatolta. 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el, és csatolta vissza saját országához, konkrétan az Ukrán SZSZK-hoz, a történelem alakulása révén 1991-től pedig a város már Ukrajna részét képezi.

 

Csernyivci születése révén Höffling tehát 1944-ig román állampolgár volt. 1946 előtti pályafutásáról tulajdonképpen semmi biztosat nem tudunk. Csernyivci városának a két világháború között hat csapata is volt, ezek a város etnikai megoszlásának feleltek meg: a Jahn Cernauti a németeké, a Maccabi Cernauti és a Hakoah Cernauti a zsidóké, a Dragos Voda Cernauti a románoké, a Polonia Cernauti a lengyeleké, a Dovbus Cernauti az ukránoké. Höfflinget minden forrás egyértelműen zsidó származásúnak írja, ő maga egy interjúban viszont lengyel felmenőkről is beszélt – ennek alapján gyermekkori és serdülőkori csapatainak még csak a megtippelésére sem vállalkozhatunk.

 

A korabeli magyar sportsajtóban Höfflinggel készült beszélgetésekben felbukkant a kijevi Dinamo, mint a csatár egykori klubja.

„12 éves koromban kezdtem el futballozni Csernovitzban, ahol születtem. Jónéhány remek mérkőzést játszottam ott. Kijevből Bukarestbe vezetett az utam, ahol a Chiokanul játékosa lettem. Guttmann Béla keze alatt rengeteget tanultam, és amíg Béla bácsi ott volt, nagyszerűen ment a csapatnak a játék.” – olvashatjuk a Képes Sportlap interjújában.

 

Hogy hogyan és mikor kerülhetett Kijevbe, arról sajnos semmi információt nem adnak az interjúk, mint ahogyan Höffling második világháború alatti éveiről sem. A korabeli interjúk mindenesetre tele vannak pontatlanságokkal, így hitelességük eléggé megkérdőjelezhető.

 

A háború miatt 1942 és1944 között nem rendeztek mérkőzéseket a szovjet területeken, a korábbi Dinamo és Lokomotiv Kijev játékosok így Start néven bemutató meccseket játszottak a német és magyar megszálló csapatok ellen. A németek ellen aratott győzelmeik megtorlásaként (és talán helyi riválisok intrikái miatt) 1942 augusztusában a Gestapo le is tartóztatta a játékosokat, akik közül többen is meghaltak a kínvallatások alatt, illetve később a munkatáborban. (Ez a történet ihlette egyébként a Két félidő a pokolban című magyar filmet.)

 

„Höffling, teljes nevén Sigismund Höffling, először Csernovicban húzott futballcipőt, mint a csernovici Dinamo játékosa. Később Kijevbe került, s a kijevi Dinamóban rúgta a gólokat.” - írta 1947 decemberében a Népsport. (Népsport 1947. december 19.)

Az interjú egy másik Höfflingnek tulajdonított kijelentése, „1945 tavaszán léptem a Ciocanulba”, mindenesetre biztos, hogy nem igaz. Höffling 1946-tól a Carmen Bukarestben játszott, és igaz, hogy sok időt nem töltött ott, de a Guttmann Béla által irányított Ciocanul Bukarestbe csak 1947 elején került. Hogy Norbertóból hogyan lett Sigismund, az ismét csak a történelem homályába vész.

Sajnos az interjú azon része sem igaz, hogy Höffling három mérkőzést játszott a román válogatottban, méghozzá a Bulgária elleni 2-2-n, a Lengyelország elleni 2-0-n és az Ausztria elleni 2-1-en lépett pályára. Bulgária ellen a statisztika szerint (romaniansoccer.ro) nem volt a csapatban, Lengyelország ellen Románia nem játszott 2-0-t, Ausztria ellen pedig egyáltalán nem játszott a korszakban a román A-válogatott. Höffling román sportstatisztikai adatok szerint mindössze a válogatott kerettagságig jutott el. Ez így összességében az egész Dinamo Kijev-szálat is érdekes megvilágításba helyezi.

A román futballtörténeti oldalak szerint Höffling első ismert csapata 1945/46-ban a Dinamo Cernauti. Hogy ne legyen egyszerű a dolgunk, Dinamo Cernauti néven a romaniansoccer.ro adatai szerint viszont csak 1949-től szerepelt futballcsapat. 1944-ig a várost a Dragos Voda képviselte a román bajnokságban, erről a klubról 1944-ig vannak információk, a város Szovjetunióhoz csatolása után minden valószínűség szerint feloszlatták.  

 

Ami biztos, hogy Höffling 1946/47-ben Guttmann keze alá került a Ciocanulba, és ennél a csapatnál kezdte a következő szezont is. 1946/47 és 1947/48 folyamán 33 mérkőzésen 24 gólt szerzett a román első osztályban.

A Ciocanul eredetileg Maccabi Bukarest néven alakult meg 1919-ben, új nevét, a Ciocanul Bukarestet 1945-ben vette fel. 1948 májusáig működött, amikor is a román első osztály két bukaresti egyesületét, a Ciocanult és az Unirea Tricolort központi utasításra összevonták, így jött létre a mai napig is Románia élcsapatának számító Dinamo Bukarest (az 1948/49-es román első osztályú bajnokságot hivatalosan két Dinamo Bukarest, az I és a II fejezte be, utóbbi a szezon végén kiesett).

 

Höffling MTK-ba szerződését nagy várakozással figyelte a magyar sportsajtó. „Megvan a kék-fehér csatár, aki az i betűre felteszi majd a pontot” – írja 1948 januárjában a Népsport. Guttmann Béla, volt edzője így nyilatkozott róla:

 

„Höffling egy évig volt a kezem alatt. Minden felelősséget vállalok a játékosért. Mindent tud, amit egy korszerű középcsatárnak tudnia kell. Höffling hiányzott az MTK ötösfogatából. Ha nem csalódom: tavasszal Höffling ontja majd a gólokat...”

„Höffling magyar neve  Holló lesz — mondta Tuschák Tivadar, az MTK vezetője. — Reméljük, hogy Holló olyan lesz, mint a fehér holló: ritka jó középcsatár…”

 

hzs.JPG Népsport, 1948. január 1. 

 

Ezen a ponton érdemes még egy dolgot tisztázni: Höffling Zsigmond nem volt magyar, magyarul is csak ittléte alatt tanult meg. „Az MTK új csatára kitűnően beszél németül, románul, oroszul és angolul, sőt erősen tanul magyarul is. Azt mondja, a játékvezetőkkel rövidesen személyesen akar majd beszélni.” – írja a Képes Sportlap.

 

Az NB I-ben 1948. február 8-án, az Újpest ellen mutatkozott be. A meccset az MTK 2-0 arányban elveszítette. „Höffling játékát nem lehet még elbírálni” – értékelt a Népsport tudósítója.

A góllövőcipőt hamarosan megtalálta, a március 7-i Szolnok elleni 9-0 alkalmával ötször is eredményes volt. Első MTK-s félszezonjában 12 mérkőzésen lépett pályára és 12-szer talált a kapuba. Ezzel együtt sem nyerte el maradéktalanul a szaksajtó tetszését; idény közben komoly sérülés is hátráltatta, labdakezelésével, labdabiztosságával pedig egyáltalán nem voltak megelégedve az értékelők.

 

mtk_2.JPG

Höffling (a kép jobb szélén) a Kispest ellen győztes MTK-ban

Képes Sportlap 1948/8.

 

Csak kiegészítő információ, hogy sérülése alatt egy, a MÁV Konzum Vasutas Előrétől igazolt húsz éves fiatal játékos helyettesítette a csapatban...

lantos.JPG

Képes Sportlap, 1948/14.

 

Az 1948/49-es szezon őszi idényében is 12 alkalommal lépett pályára, 11-szer volt eredményes. Magyarországi hivatalos gólátlaga így megközelíti az 1 gól/mérkőzést, ami mindenképpen kimagaslónak nevezhető, maradandó nyomot ezzel együtt sem hagyott a magyar futballtörténetben. Már 1948 elején rebesgették a jólértesültek, hogy Höffling tulajdonképpen az Internazionaléhoz menne, az MTK-t csak ugródeszkának szánja az Olaszországba szerződéshez.

 

kk.JPG

Képes Sport 1948/1.

 

Höffling és az MTK is erélyesen cáfolta a pletykát.

 

„Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy ez nem igaz. Tényleg szó volt arról, hogy csak hathónapos szerződést kötök az MTK-val, de rájöttem, hogy ennek nincs semmi értelme sem, ezért egy évre szerződtem le,és egész biztos, hogy sokkal tovább itt maradok. Semmi értelme sincs annak, hogy az ember kimenjen Olaszországba, ott hajtsák, mint a lovat, és aztán, amikor a nagy munkában visszaesik a formájában, egyszerűen elküldjék. Nem, nagyon jó nekem itt Budapesten! Nem leszek a milánói Internazionale, de egyetlen olasz csapatnak sem a játékosa.”

Képes Sportlap, 1948/3.

 

Az idő azonban mégiscsak a pletykálkodókat igazolta. Höffling 1949 januárjában elköszönt a budapesti kék-fehérektől, és a római kék-fehér csapathoz, a Lazióhoz szerződött, ahol többek között Nyers II Ferenc csapattársa lett.

Az első római idénye (1949 tavasza) során még csak 10 mérkőzésen lépett pályára és 1 gólt szerzett, a nyári edzőmeccsek során azonban már olyan formába lendült, hogy kikövetelte magának az első számú középcsatár posztját. 1949/50-ben már 29 mérkőzésen játszott, és 13 gólt szerzett, ezzel ő lett a Lazio legeredményesebb góllövője. A következő szezonban 30 mérkőzésen 11 gólig jutott.

 

hofling_figurina.jpg

Höffling a Lazio mezében

http://www.laziowiki.org/wiki/Hofling_Norbert

 

A szezon végén a Lazio leigazolta a Palermótól a török középcsatárt, Sükrü Gülesint, aki 1940 és 1950 között a Besiktasban 174 meccsen 146 gólt lőtt, Höffling pedig távozott, méghozzá Busto Arsizióba, az Aurora Pro Patria csapatához. A lombard klubnál négy szezont töltött el, mindvégig a csapata alapemberének számított, 30/7, 27/5, 31/11 és 31/8 mérkőzéssel és góllal.

1955/56-ban ismét Guttmann Béla játékosa lett, kölcsönjátékosként a Lanerossi Vicenzához került. 9 mérkőzésen lépett pályára és 1 gólt szerzett, a szezon végén visszatért a Pro Patriához, majd visszavonult az aktív labdarúgástól.

 

hzs2.jpg

A Lanerossi Vicenza játékosaként

 

1957 és 1963 között az FC Bruges edzője lett, ahol is a korábbi amatőr alapokon építkező klubot sikerült professzionálissá tennie. Ő volt az első olyan bruges-i edző, aki jogot nyert arra, hogy egyedül állítsa össze a mérkőzésekre a kezdőcsapatot. Korábban ez a jogkör egy „választási bizottság” kezében volt: ők egyesével összeírták csapattervüket, majd ezeket összesítették, és az a játékos lépett pályára egy adott poszton, aki ott a legtöbb szavazatot kapta.

 

nbsv_c3hofling_mm.jpg

 

Höffling ténykedése komoly belső feszültségeket okozott a belga együttesnél. Bevezette a napi kétszeri edzést, szabályozta a játékosok étkezését, speciális edzésmunkát írt elő az egyes posztokon. 1963-ig bírta a folyamatos ellenségeskedést a vezetőséggel Bruges-ben. Ekkor egy szezonra a Feyenoord edzői székébe ült, de a következő évben már vissza is tért Belgiumba, a Racing White (RWD) Molenbeek csapatának irányítását vállalta el, és feljuttatta a csapatot a belga élvonalba.

Ennek a sikerének is köszönhette, hogy 1967-ben visszahívták Bruges-be, ahol már egy jóval erősebb keret várta, mint az ötvenes évek végén. Az 1967/68-as szezont az Anderlecht mögött a második helyen zárták, és megnyerték a belga kupát, Höffling mégis távozott, mert (ismét) összetűzésbe került a klub technikai vezetőjével.

 

kupa.jpg

Höffling és csapata a kupával

http://125jaar.clubbrugge.be/2016/11/30/noberto-hofling-de-trainer-die-club-professionaliseerde/

 

Új csapata az aktuális belga bajnok Anderlecht lett, de a címvédés nem sikerült, Höffling pedig odébbállt egy kerülettel, és egy idényre a másodosztályú RCD Molenbeek edzője lett, majd rövid időre felhagyott a trénerkedéssel.

1972-ben a harmadosztályú Oostende edzéseinek vezetését vállalta el. Két év alatt két osztályt lépett csapatával, majd két szezonon át az első osztályban tartotta a klubot. Távozását a vezetéssel való vitája váltotta ki 1976-ban - az Oostende pedig a következő szezonban utolsó helyezettként kiesett az első ligából. 1977/78-ban a másodosztályú Gent edzője lett, 1980/81-ben pedig egy évre még egykori olasz csapata, a Pro Patria edzőségét is elvállalta számottevő sikert azonban már nem ért el.

2005-ben, 80 éves korában hunyt el Bruges-ben.

 

A cikk elkészítéséhez az Arcanum DigitálisTudománytár digitalizált anyagait használtuk fel.

A bejegyzés trackback címe:

https://futballtortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr4013525927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.