Sikerből tragédiába – a Móra-testvérek élete és pályafutása
2018. október 15. írta: thac

Sikerből tragédiába – a Móra-testvérek élete és pályafutása

1913-ban három Móra nevű játékost, három testvért igazolt az ILSZ-ből a Ferencvárosi TC együttese: Móra Kunót, Móra Arnoldot és Móra Miksát. Mindannyian Lembergben, a mai Lviv (lengyelül Lwów) városában születtek, zsidó családban. Anyjuk Maurer Elka, apjuk Móra (Maurer?) Slomó volt. A legidősebb testvér, Móra Arnold 1890-ben született, Kunó 1895. november 14-én, Miksa pedig 1900-ban.

A Móra névvel 1912-ben találkozunk először, az Ifjúsági Labdarúgók Szövetsége által rendezett „labdatávrúgó” versenyt ugyanis 44,3 méteres rúgásával Móra I, a Budapesti Football Club fiatal játékosa nyerte meg. 

tav.PNG

Sportvilág, 1912.08.12

A ma már kevéssé ismert "labda-rúgás távolba" nevű versenyszám, amely felvehető volt a sportklubok által rendezett háziversenyek programjába, a Magyarországi Tornaegyletek Szövetségének versenyszabályaiban is szerepelt. "A népies gyakorlatokból egyszerű versenyül felvehető: a futás, az ugrás, a súly emelés, a súly dobás, a diszkoszvetés, a gerelydobás, a függeszkedés, a labdahajitás távolba, a labda rúgás távolba és a birkózás."  - írta a Herkules, a századforduló egyik sportlapja. (Herkules, 1898.05.20)

A "versenyszám" nyilvánosan 1898. augusztus 14-én debütált hazánkban, a III. kerületi TVE Csömöri-úti pályán rendezett atlétikai háziversenyén. Szabályait egy későbbi, 1899-es verseny kapcsán ismerhetjük: "Labdarúgás távolba. 25 m. széles mezőnyben, helyből vagy tetszés szerinti nekifutással. A mezőnyből oldalt kiérkező labda rúgásnak számít, de eredménynek nem." (Sportvilág, 1899.06.25)

A három Móra-fiú a BFC ILSZ-csapatában kezdett játszani; Arnold ezen felül a BFC háznagya  is volt, Kunót pedig 1913 elején a klub pénztárosává választották. Ebben az évben már mindketten bekerültek az ILSZ válogatottjába is. A centerhalfként szereplő Kunó a beválogatás tényén túl egy szerencsétlen sérülés miatt került a hírekbe, a Kecskeméti AC – ILSZ válogatott mérkőzésen egy ütközés következtében állkapcsát törte. (Sportvilág, 1913.06.16)

sv1913.PNG Sportvilág, 1913.03.16

Mint a nyitó mondatban is írjuk, 1913-ban - a BFC feloszlását követően - lettek a Ferencváros ifjúsági csapatának játékosai. Fél évvel később, 1914. márciusában a Ferencváros csapata a Wiener AC ellen játszott barátságos mérkőzést. Fritz távolléte miatt a meccsen a ferencvárosiak kapuját az ifjúsági csapatból hozott Móra védte – a tudósítók szerint meglehetősen gyengén. A játékos keresztnevére vonatkozóan csak találgatásokba bocsátkozhatunk – a Budapesti Hírlap tudósításában Móra Gyula név szerepel, ilyen nevű játékos FTC-be igazolásáról ugyanakkor nincsenek forrásaink. Hogy melyik Móra védett a WAC ellen, egyelőre nem megválaszolható kérdés.

Móra Arnold sportpályafutásának folytatódásáról nincsenek információink, az 1920-as évek második felében szabóként tűnik fel a budapesti lakcímtárakban. Móra Kunó 1915-től kezdve a Ferencváros halfsorában kapott helyet. 1918-ig szerepelt az FTC együttesében, utolsó ferencvárosi mérkőzését 1918.12.15-én játszotta a III. kerületi TVE ellen. A harmadik fiú, Móra Miksa pályafutásáról sincsenek részletesebb adataink; az ILSZ Szövetségi díj győztes csapatában 1914 júniusában szerepelt egy Móra III nevű jobbszélső – minden valószínűség szerint Miksa volt az –, többet azonban nem találkozunk ezzel a névvel a tudósításokban. 

A negyedik testvér, az 1904-ben ugyancsak Lembergben született Móra Adolf már a Ferencvárosi TC ifjúsági csapatában kezdte pályafutását, és hamarosan ő is az ifjúsági válogatott tagja lett. A Ferencváros együtteséből a BAK csapatához igazolt, 1918-ban már biztosan a BAK csapatában szerepelt. Egy 1920-as írás szerint „univerzális tehetség” volt, 1918 és 1920 között csaknem valamennyi poszton megfordult a BAK felnőtt csapatában.

1918.12.13-án Móra I és Móra II is feltűnt a Sporthírlap által közölt átigazolási listában: a hír szerint a Ferencváros csapatából Móra I Ruttkay és Gállos társaságában a JAC-ba (Józsefvárosi AC) tervezte az átigazolását, és ugyanide „gravitált” Móra II, a BAK játékosa is. Az átigazolásra végül nem került sor, Móra I a következő éveket az FTC második csapatában töltötte, Móra II pedig egy ideig még a BAK játékosa maradt. (Móra I alatt ekkor már minden bizonnyal Móra Kunót, Móra II alatt pedig Móra Adolfot kell értenünk.) Móra Kunó 1920 májusában a VAC-ba kívánt igazolni, de mivel utolsó FTC-ben játszott bajnokija (alighanem az FTC második csapatában szerepelt) óta ekkor még nem telt el fél év, egyelőre nem kapott játékengedélyt; végül 1921 januárjában lett a kék-fehérek játékosa. 1923-ban nősült, és nagyjából ugyanebben az időben nyitotta meg ő is önálló "angol úri szabászatát". (A harmadik testvér, Miksa is szabó volt, egyedül Adolf lógott ki a sorból, ő az esztergályos szakmát tanulta ki.)

szabo_1.PNG

Móra Adolf mindeközben 1920-ig a BAK játékosa maradt, ekkor aztán búcsút intett Budapestnek, és Nagyváradra szerződött. Nagyváradon mindössze egy mérkőzés jutott neki, az NSC-ből igazolt Kubicsek és az ex-KAOE játékos, Strasser mellett nem fért be a csapatba. Hamar át is tette székhelyét Debrecenbe, itt először a Makkabea, majd annak feloszlása után a Debreceni MTK játékosa lett. A Sporthírlap írása szerint az állás nélküli Móra a DMTK „segélyéből” élt – ami lényegében az „álamatőr” státusnak felelt meg. 1920 októberében visszatért Budapestre, és a II. osztályban szereplő Ékszerészek együttesénél bukkant fel. Az Ékszerészek rögvest le is igazolta a játékost, annak ellenére, hogy a DMTK színeiben az adott szezonban már játszott bajnoki mérkőzést – igaz, az MLSZ tudta nélkül. A Makkabea ugyanis a román megszállás miatt az MLSZ engedélye és hozzájárulása nélkül szerezte meg a NAC-tól Móra játékjogát, aki innen, mint megszűnt csapattól került a DMTK-hoz.

Az Ékszerészekhez történő igazolás során a féléves szabályt kijátszva kézzel ennyit írt az igazolólapra: ideiglenesen a DMTK részére volt igazolva”. A dolog napvilágra kerülését MLSZ-vizsgálat követte, melynek során kiderült, hogy a DMTK szabályszerűen járt el Móra Adolf leigazolásánál, 1920. szeptember 3-án bejelentette az igazolás tényét az MLSZ-nek. Az Ékszerészekhez történő igazolása így teljességgel szabályellenes volt, ugyanakkor – a Sporthírlap cikkét idézve - „az MLSz irodája hihetetlen felületességgel dolgozva, keresztülvezette az átigazolást, annak ellenére, hogy Blazsek titkár tudta, hogy a volt megszállt területekről ezernyi átigazolási lap hever valamelyik poros zugban — elintézetlenül.” (Sporthírlap, 1920.11.08)

Az MLSZ – feltehetően elsősorban saját magát mentendő – mindezek ellenére a vizsgálat végén jóváhagyta Móra Ékszerészekhez történő igazolását. „Az intéző bizottság pénteken külön ülést tartott Móra Adolf igazolása ügyében az Ékszerészek meghallgatása után azonnali hatállyal leigazolta részükre a Debrecenből hazajött kitűnő játékost. A DMTK átigazolási jegyét formai okokból — ceruzával volt írva — nem vette figyelembe a bizottság, s Mórát sem büntette meg, mert a különböző átigazolási lapokon semmit nem hallgatott el.” (Sporthírlap, 1920.11.22)

Adolf mindazonáltal nem maradt sokáig a jeles másodosztályú klub játékosa: 1921 elején amatőr státusa ellenére olyan anyagi követelésekkel állt elő, amelyet a klub nem volt hajlandó teljesíteni, így menesztette őt. Móra ekkor először a hírek szerint a Hagibor Moravska-Ostrava (?) együtteséhez, majd Prágába szerződött, a Deutsche Fussball Club második csapatába. Nem maradt sokáig külföldön. 1921 decemberében értesítette az Ékszerészek vezetőit, hogy szívesen hazatérne – a klub pedig, amelynek komoly erősítést jelentett a visszaigazolása, ismét játékosai közé fogadta.

Az Ékszerészek együttesének az 1925-ben kipattant bundaügyet követő eltiltása innen is megindította a játékosok kivándorlását. Móra Adolf nevével 1925-ben már az Olaszországban játszó játékosok felsorolásában találkozhatunk.

„Kell játszanunk. Klubunkat annak idején anyagi okok miatt felfüggesztették. Ezt, ha a vezetőség akkori ténykedése megokolttá is tette, de nem tette megokolttá a játékosok ártatlansága. Küldöttségileg voltunk fent az MLSz-nél, hogy tegyék lehetővé a játékot számunkra. ígéretet kaptunk, de azután ez is meghiúsult. Mindannyian fiatalok vagyunk, nem tudtuk kivárni a bizonytalan játszási lehetőséget. Elszéledtünk. Koszta és Móra Valenzában, Sternberger Noviban, Bajor Csehszlovákiában, Krausz II Kaposváron, Makovi Olaszországban játszik s ha Rázsó tavasszal itthon nem játszhat, feltétlenül Bécsbe megy.” – vázolta a partvonalon kívülre került fiatal futballisták helyzetét 1926 januárjában Bukovi Márton. (Sporthírlap, 1926.01.05)

1925 novemberében az Olaszországban játszó magyar játékosok és az olasz válogatott közti bemutató mérkőzést szerveztek Genovában. A mérkőzés érdekességét az adta, hogy az olaszországi magyar csapatot is az olasz szövetség állította össze. Az eredetileg tervezett csapatból a legjobbak (Viola, Bánás, Jeszmás, Urik, Ölvedy, Winkler vagy sérülésre hivatkozva lemondták a részvételt, vagy egyszerűen csak nem érkeztek meg a mérkőzés helyszínére, a magyar „tréningcsapat” így – soraiban tudva a távirat útján utólag behívott Móra Adolfot is – sima 3-0 arányú vereséget szenvedett.

1927-ben Móra I Kunó mellett az időközben hazatért Móra II Adolf is a VAC játékoskeretének tagja lett, a két Móra testvér tehát néhány mérkőzés erejéig egyazon csapatban rúgta a labdát. Kunó 1927-ben visszavonult, szabóüzletét vezette; hirdetéseiben "a sporttársadalom közkedvelt úri szabója"-ként szerepelt. 1932 novemberében egy mérkőzés erejéig még reaktiválták, a 37 éves játékos a PATE vegyescsapata elleni barátságos mérkőzésen két góllal vette ki a részét a VAC 5-0 arányú győzelméből. 

 szabo2.PNG

Adolf 1927 után egy időre eltűnik a szemünk elől, legközelebb 1937-ben találkozunk a nevével. A debreceni Bocskai lembergi vendégjátéka kapcsán rövid kis hír jelzi, hogy a VAC egykori játékosa, Móra Adolf szülővárosa egyik csapata, az Ukraina Lwów edzőjeként dolgozott.

lemberg.PNG

Nemzeti Sport, 1937.08.16

A kevert lakosságú városban Kelet-Közép Európa más városaihoz hasonlóan több etnikai alapon szerveződő együttes alakult, az Ukraina Lwów a város ukrán lakosságának csapataként alakult meg 1911-ben. A kezdetben az ukrán függetlenségi eszmét jelképezendő kék-sárga színeket viselő együttes a lengyel-ukrán ellentét egyik központi elemeként a város lengyel lakosságának céltáblája volt. Az első világháború után az együttes szüneteltette is működését, az ukrán nacionalisták ugyanis nem akartak kiegyezni a lengyel fennhatósággal, és nem kívánták szerepeltetni a csapatot a lengyel futballszövetség által kiírt bajnokságban. 1921-ben ugyan hivatalosan újjáalakult az Ukrajna Lwów, első hivatalos mérkőzésére lengyel szövetségben szereplő csapat ellen azonban 1925-ig várni kellett – ekkor a szintén lwówi Hasmonea (a helyi zsidó közösség csapata) ellen léptek pályára. A csapat csak 1928-ban indult újra hivatalos bajnokságban, a lwówi A-osztályban (a korabeli lengyel bajnoki rendszer második vonalának felel meg), ebben a bajnoki osztályban töltötte az 1928 és 1939 közötti éveket. A klub utolsó mérkőzését 1939. augusztus 27-én játszotta a korszak első  számú lwówi csapata, a Pogon Lwów ellen; a második világháború kitörését követően megszűnt.

Forrás: https://rightbankwarsaw.com/2013/12/01/ukraina-lviv-the-story-of-ukrainian-football-in-inter-war-poland/

A Móra testvérek közül Móra Kunó Budapesten vészelte át a második világháborút. 1944-ben internálták, mert zár alá vett szabóüzletéből szövetet adott át egy másik budapesti szabónak, ezzel együtt egyedül ő élte túl a  négy testvér közül a világháborút; 1949-ben halt meg Budapesten, a Kozma utcai sírkertben temették el.

 

mot.PNG

Magyar Országos Tudósító, 1944.04.22

A yadvashem.org adatai szerint Móra Arnold, Móra Miksa és Móra Adolf is életét vesztette a második világháború alatt. Móra Arnold kartonján 52, Miksáén 42, Adolfén 38 éves kor szerepel, ez alapján mindannyiuk halálozása (vagy elhurcolásuk időpontja) 1942-re datálható. 

 

A cikk elkészítéséhez az Arcanum Digitális Tudománytár, valamint a Hungaricana Közgyűjteményi Portál digitalizált dokumentumait (Sportvilág, Sporthírlap, Nemzeti Sport, Budapesti Hírlap, Budapesti Cím- és Lakjegyzék, Magyar Országos Tudósító) használtuk fel.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://futballtortenet.blog.hu/api/trackback/id/tr1414303771

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2147. számú Bartók Béla Úttörőcsapat 2018.10.17. 09:19:03

Ahogy idősödöm, egyre szívesebben olvasok életrajzokat, élettörténeteket, sokat lehet tanulni belőlük. Jó volt ez is, köszönöm.