Az MDP Titkársága 1949 novemberében hozta létre a katonai sportegyesületek központi irányítását végző Honvéd Sportközpontot. Röviddel később, 1949 decemberében a Kispesti AC egyfajta „kirakat”-honvédcsapattá válva felvette a Budapesti Honvéd nevet. Az 1950-es években azután tömegesen alakultak meg a Magyar Néphadsereg egyes helyőrségeihez kapcsolódóan a Honvéd sportegyesületek. Győr Béla monográfiája szerint 1956-ig mintegy 20, majd 1957-től 1960-ig további mintegy 30 honvédcsapat jött létre. Ezek túlnyomó többsége természetesen nem játszott számottevő szerepet a magyar sportéletben, valamelyik bajnoki osztályban elindult labdarúgó szakosztállyal rendelkező egyesület – a magyarfutball.hu adatai szerint – körülbelül 30 volt közülük.

A Budapesti Honvéd történetének, szerepének megírása messze meghaladná a cikk kereteit, és bár a klub kétségkívül megérdemelne egy részletes, pontos adatokra támaszkodó monografikus elemzést, ez most nem lehet célunk. Talán majd egy későbbi alkalommal.

A honvédcsapatok közül viszont többen is megfordultak az ötvenes évek első- és másodosztályában. Kevésbé ismert talán, de a Budapesti Honvéd mellett 1951 és 1953 között élvonalbeli honvédklub volt a Szegedi Honvéd, 1955-ben pedig a Szolnoki Légierő. A másodosztályban szerepelt 1951 és 1954 között a Debreceni Honvéd és a Miskolci Honvéd, 1953-ban a Szombathelyi Honvéd, 1954-ben (éppen a megszűnő szombathelyi katonacsapat helyén) a Székesfehérvári Honvéd, 1954-ben és 1955-ben pedig a Kecskeméti Honvéd futballcsapata.

A Szegedi Honvéd 1950-es NB II-es bajnokcsapata (Forgács Gyula gyűjteményéből)

A vidéki honvédklubok közül kezdjük a legtöbb élvonalbeli szezont magáénak mondható Szegedi Honvéd bemutatásával. A klub 1949-50-ben az NB III Szeged-Kiskunhalasi, 1950 őszén az NB II Déli csoportjának megnyerésével villámtempóban jutott fel az első osztályba. A feljutásért vívott utolsó mérkőzésen a Keltex ellen arattak 2-1-es sikert, és bár a csapat volt balszélsőjének visszaemlékezése szerint az ellenfél kapusának, Kiss Lászlónak volt némi szerepe a szegedi győzelemben, (erről bővebben a valogatott.blog.hu-n: Az ausztrál foci fenegyereke a Garay térről) a Honvéd féléves teljesítménye alapján egyértelműen elmondható volt, hogy a célirányosan megerősített csapat rászolgált a feljutásra.

A Szegedi Honvéd - Keltex mérkőzés jegyzőkönyve

A Szegedi Honvéd játékosai az 1950-es szezonban

 A következő években a játékosállományát a bevonultatások révén is erősítő Szegedi Honvéd az NB I középcsapatává vált. 1951-ben a mezőny 10., 1952-ben 11., 1953-ban pedig addigi legjobb eredményét elérve a 8. helyén végzett.

A Szegedi Honvéd játékosai az 1951-es szezonban

A Szegedi Honvéd játékosai az 1952-es szezonban

A Szegedi Honvéd játékosai az 1953-as szezonban

 1953 végén központi utasításra átszervezések történtek a Honvéd sportkörökben. A Szegedi Honvéd megszűnt, szakosztályainak többségét a későbbi SZEAC, majd SZEOL jogelődje, az egyetem által támogatott Szegedi Haladás vette át. (A Szegedi Honvéddal egy időben megszűnt a Bajai Honvéd, a Szombathelyi Honvéd és a Pécsi Honvéd is; az NB II-es szombathelyi futballcsapat indulási jogát a Székesfehérvári Honvédnak adták át.) A szegedi futball története a klubátalakulások, összeolvadások sokasága miatt nem nevezhető egyszerűnek. A Szegedi Honvéd, illetve jogelődei (Szegedi Honvéd TKSE, Szegedi HASE, Szegedi Toldi) a harmincas évek óta voltak jelen a szegedi sportéletben.

A szegedi futball története a klubátalakulások, összeolvadások sokasága miatt nem nevezhető egyszerűnek. 1955-ben újra felbukkant egy Szegedi Honvéd nevű klub a szegedi városi bajnokságban; az előbb Szegedi Honvéd, majd Honvéd Kossuth Lajos SE néven szereplő, a hatvanas évek második felében az NB III (akkor negyedosztály) Délkeleti-csoportjáig jutó alakulat Győr Béla adatai szerint nem jogutódja az 1953-ban megszüntetett klubnak.

Talán a Szegedi Honvédnál is ismeretlenebb egykori élvonalbeli csapatnak számít a Szolnoki Légierő. A csapat megalakulásakor még egyáltalán nem kötődött Szolnokhoz, 1951-ben Honvéd Iljusin SK néven Mátyásföldön kezdte meg működését. Az Iljusin SK első szezonjában, 1952-ben nagy fölénnyel nyerte a Budapest Bajnokság 3. csoportját, így a következő évben már az NB II-ben szerepelhetett. Nem is akármilyen szezont futottak a Légierő SK névre átkeresztelt mátyásföldiek: a Déli csoportban 44 pontot szerezve mindössze 4 ponttal maradtak le a bajnoki címet megszerző és ezzel az NB I-be jutó Vasas Izzó mögött.

A Légierő SK játékosai az 1953-as szezonban

Az 1954-es év a csapat Szolnokra költözésével kezdődött, a szezonnak már szolnoki klubként vágott neki a Légierő. Az előző évben látott lendület kitartott, és az év végén bajnokcsapatot ünnepelhettek Szolnokon – a három éves múltra visszatekintő klub kiharcolta az élvonalban történő szereplés jogát.

A Szolnoki Légierő 1954-es NB II-es bajnokcsapata

A Légierő SE játékosai az 1954-es szezonban

Az első osztályban sok babér viszont már nem termett a csapatnak – annak ellenére sem, hogy a feljutást követően a célzott bevonultatásokkal jelentősen megerősítették a keretet. Ide került Csepelről az idősebbik Sipos-testvér, Sipos István, Budafokról (ekkor éppen Budapesti Gyárépítők) Haász János, a Szolnoki Lokomotívból Haász József, a Debreceni Honvédból Veres János, Paulás Tibor és Gyetván György, Kecskemétről Jagodics László, a Szegedi Építőkből Szép Mihály.

A sok összeigazolt játékosból mindazonáltal nem lett egységes csapat. Sem Kolláth Ferenc, sem az őt váltó Jánosi Béla edző nem volt képes a gárda fegyelmezésére, számtalan fegyelmi probléma merült fel – az eredmény sima kiesés lett. A Népsport így értékelte a csapat éves teljesítményét:

A Légierő SE játékosai az 1955-ös szezonban

A kiesést követően a szakosztály működését felfüggesztették, a Légierő így nem indult el az 1956-os másodosztályú bajnokságban. A következő év visszarendeződést hozott a klub háza táján: a labdarúgó szakosztály egyesült a mátyásföldi Vasas Ikarus szakosztályával, és visszaköltözött oda, ahonnan négy évvel korábban elszármazott. A Vasas Ikarus nem jogutódja a Légierőnek, az egykori élvonalbeli klub tehát a megszűnt honvédklubok közé sorolható.

Folytatása következik: vidéki honvédcsapatok az NB II-ben.